Kereszthegy

Ivó - egy gyermek falu lázlapja

Wass Albert: Otthon

Igen, valahogy így van: otthon az, ahova hazatérsz. Ahol valaki vár este. Ahol ismered a fal kopásait, a szőnyeg foltjait, a bútorok apró nyikorgásait. Ahol úgy fekszel le az ágyba, hogy nem csak alszol, hanem pihensz. Nem csak pihensz, hanem kipihened magad. Kipihened az életet, az embereket, mindent. Ahol otthon vagy, az az otthon.

Nem kell hozzá sok. Elég egy szoba. Ha tízen vagytok benne, az se baj. Ha mind a tízen egyek vagytok ebben, hogy haza tértek, amikor este hazatértek. Nem kell hozzá sok, csak egy szoba és egy érzés. Egy egészen egyszerű állati érzés: hogy ma itt élek. Van egy ágy, amiben alszom, egy szék, amire leülök, egy kályha, ami meleget ad. És hogy ebben a körülöttem lévő széles, nagy és furcsa világban ez a kis hely nem idegen és ma az enyém. Jól érzem magamat benne, ha kinézek az ablakon és kint esik az eső, vagy süvölt a szél. És hogy ha ide este bejövök, meglelem azokat, akik még hozzám tartoznak.

Ez az otthon.

Minden embernek módja van hozzá. Egy szűk padlásszoba is lehet otthon. Egy pince is. Még egy gallyakból összetákolt sátor is otthon lehet. Ha az ember önmagából is hozzáad valamit.

Elég egy szál virág, amit az útszélen találtál. Egy fénykép, amit éveken keresztül hordoztál a zsebedben. Egy könyv az asztalon. Egy ébresztőóra. Mit tudom én: ezer apró kacat ragad az emberhez útközben.

A fontos az, hogy érezd: jobbra és balra Tőled áll a világ, a maga szépségeivel, és a maga csúnyaságaival. Süt a nap, esik az eső, szelek járnak és felhők futnak a széllel. Vannak virágok és fák és patakok és emberek. Valahol mindezek mögött van az Isten és Ő igazítja a virágokat, a fákat, a patakokat és az emberek közül azokat, akik neki engedelmeskednek. És mindezeknek a közepén itt ülsz Te, egy széken, egy asztal előtt. És ez a szék és ez az asztal ma a Tied. Ma. Ez a fontos. És körülötted szép rendben a többi: a virágok, a fák, a felhők, Isten bölcsessége és az emberek kedves balgaságai, ma mind a Tieid. És jól van ez így. Mert hiszen az ember úgyis elég keveset él. És még az is jó, hogy keveset él.

Ha mindezt érezni tudod: nem vagy otthontalan a világon.

Zetelaki iker székelykapu

Szüreti felvonulás Zetelakán

Székelyföld - a 35 ezer éves őshaza

Ajánlott olvasmány: László Gyula - Árpád népe

A közelmúltban elhunyt nemzetközi hírű régészprofesszor, László Gyula egyik fő művét adjuk újra közre - majd húsz évvel az első megjelenés után. A szerző arra vállalkozott benne, hogy számos illusztráció, tárgyfotó, régészeti lelet, térkép segítségével bemutassa honfoglaló őseink, Árpád népének mindennapjait.

Hallatlanul érdekes könyv született így, mely nem az 1944-ben megjelent, A honfoglaló magyar nép élete című munkájának újrafogalmazása, hanem az azóta eltelt több mint negyvenéves időszak új leleteinek, a tudományos kutatás új eredményeinek alkotó feldolgozása.

László Gyula művének lapjain rendkívül színesen, érzékletesen elevenedik meg a 10. századi magyarság élete, mindennapos munkája, hiedelemvilága, egész anyagi és szellemi kultúrája. Az értékek megbecsülésére, valódi nemzeti önismeretre neveli olvasóját.

A könyvet itt olvashatod, ill. töltheted le:

László Gyula - Árpád népe

Szent Istvánról Kányádi gondolataival

Kányádi Sándor: Magyar históriai pillanatokra

1
vajon ha koppány úr a győztes
fölnégyeltette volna-e
vajkot ki ha magyari nőt vesz
asszonyául s nem hozza be

európát pannóniába
irtva már-már a nyelvet is
nem hittünk-e vajon hiába
ha bennünk az isten se hisz

ha folyton folyvást önerőből
kell újra s újra kezdenünk
ha minden áldozat kevés

vajon ha istván visszahőköl
akkor is fölfeszíttetünk
vagy mégis volna küldetés
(1983)

Szent István napján érdemes elgondolkodni történelmünkön, és nem csak keresztény szemszögből látni István szerepét az egyetemes magyar kultúrában, hanem azt is szem előtt  tartani, amibe mindez került. Mert elég drága árat fizetett a magyar kultúra, azért, hogy Szent István behozta Európát Pannóniába. Vajon ma is csak ilyen kicsi nemzet lennénk, vajon ma csak nyelvemlékekből ismernénk ősi írásunkat a rovásírást, vajon történészeink kéne bizonygassák, hogy a magyar a világ egyik legnagyobb kultúrnépe, vajon ma Európa népeinek szolgái lennénk, vajon a kereszténység volt csak az egyetlen járható út? Nem minden volt ártalmas, ami a régi korokban gyökerezett. Vajon mennyi magyar vérbe került az, hogy Szent István véghezvitte saját népe körében az idegen kultúra elterjesztését?
És ha már így alakult, mit tehetünk mi mai magyarok, hogy megőrizzük a ránk hagyott vajmi kevés istváni örökséget...

Ezer Székely Leány Napja

Bölcsők

Ezernél is több székely leány

Bőrdíszmű

Apa és lánya

Népi hangszerek

Idős székely leányok

Szabadtéri múzeum

Lovas felvonulók nemzeti jelképeinkkel

Szövő asszony

TransylMania - Őrtüzek film

Hazajáró pillanatok - Hargita

Hazajáró 2012.05.13. Székelyvarság, Nyirő József, Úz Bence, Tartod vára

Hazajáró :Görgény - Fennsík 1. - A székely tanyavilág zsindelyországa

Székely jövő

Hazajáró pillanatok - Maros-völgye - Wass Albert hagyatéka

Zetelaki székely fiatalok tánca

Hazahozzák Nyirő József hamvait

Pünkösd vasárnapján, május 27-én hozzák haza Madridból Nyirő József székely író földi maradványait, melyeket a székelyudvarhelyi katolikus temetőben helyeznek végső nyugalomra. Nyirő József Emlékbizottság létrehozását szorgalmazza a Székelyudvarhelyért Alapítvány, melynek célkitűzései között szerepel egy Nyirő-emlékház létrehozása, az író hagyatékának összegyűjtése, valamint a városi könyvtárat is róla szeretnék elnevezni.

A Nyirő József Emlékbizottság koordinátora Balázs Árpád lesz (balról)

A magyar állam megbízásából Magyarország konzulátusa exhumáltatja Nyirő József hamvait Spanyolországban, melyet a csíksomlyói zarándokvonat szállít Csíkszeredába, ahonnan huszárkísérettel hozzák majd Udvarhelyre – hangzott el a kedden délben tartott sajtótájékoztatón a Székelyudvarhelyért Alapítvány székhelyén. Nyirő végrendeletében hátrahagyta, hogy iskolavárosában, Székelyudvarhelyen vagy a kolozsvári Házsongárdi temetőben helyezzék végső nyugalomra. Az író Székelyzsomboron született, 1933 és 1939 között élt Székelyudvarhelyen, és 1953-ban hunyt el Madridban. Újratemetésére pünkösd vasárnapján a székelyudvarhelyi katolikus temetőben kerül sor – tájékoztatott Szász Jenő, az Magyar Polgári Párt és a Székelyudvarhelyért Alapítvány elnöke. Mivel a sírgondnokságot Madridban a magyar állam látta el, erről Udvarhelyen is gondoskodik majd.

Korábbi törekvések

Székelyudvarhelyen dr. Pál Gyula egykori városi főügyész őrizte Nyirő szellemiségét, ő volt az, aki szívén viselte hamvai hazahozatalának ügyét. Szász Jenő szerint politikai szinten is eljött az ideje annak, hogy ez megoldódjon, hiszen „nem mindegy, ki van kormányon az anyaországban”. Balázs Árpád önkormányzati tag arról is beszámolt, hogy korábban ő maga kezdeményezte a szombatfalvi Nyirő-villa utcájának az író utáni elnevezését. „A villából már akkor emlékházat szerettünk volna alakítani, többször egyeztettünk ezzel kapcsolatban Pál Gyulával is, de sajnos tervünk akkor meghiúsult” – mondta el Balázs Árpád MPP-s tanácsos.

Jelenleg bérlők lakják a Nyírő-villát

Jövőt illető tervek

Nyirő József nevével fémjelzett emlékbizottságot alapítanak Székelyudvarhelyen, melybe olyan tagokat várnak, akik ismerik és értékelik az író munkásságát, valamint egyetértenek azzal, hogy Nyirő a népi székely vonulat irodalmi megteremtőjeként méltó elődje lehet Tamási Áronnak és Wass Albertnek. A bizottság koordinátora Balázs Árpád lesz, kitűzött céljai között a városi könyvtár Nyirő Józsefről való elnevezése szerepel, melyet tanácshatározatban terjeszt majd elő Szász Jenő. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy Nyirő életművének bemutatását is tervezi az emlékbizottság, melyet tudományos konferenciák keretében rendeznének meg.

„Az író hagyatékát is össze szeretnénk gyűjteni. Tudomásunk van arról, hogy a vargyasi Sütő-féle, igencsak értékes konyhabútorát Ivóban őrzik, valamint sok fényképe magángyűjteményekben van”– adta tudtunkra Balázs. Mindezeket a szombatfalvi Nyirő-villa épületében szeretnék elhelyezni, melyben jelenleg albérletben lakik két család. Mivel a villa a város tulajdonát képezi, a benne lakó családoknak kell elsősorban más helyet keresni. „Ezek az emberek mind a mai napig bért fizetnek, és saját költségükön karbantartották az épületet, tehát méltányos megoldást kell találnunk” – nyilatkozta az MPP elnöke. 1953-ban Ilona asszony egyedül maradt Spanyolországban, egy darabig öregotthonban élt, majd Marosvásárhelyre tért haza. Nyirő feleségének földi maradványait is szeretnék Székelyudvarhelyre szállítani, férje mellé temetni.

Pünkösdi újratemetés

Nyirő hamvait a csíksomlyói zarándokvonat hozza haza Spanyolországból május 27-én, egy erre a célra elkülönített kocsiban Magyarország Köztársasági Őrezredének kíséretében. Csíkszeredából huszárok szállítják majd Székelyudvarhelyre, ahol – a Nyirő-villa előtti tiszteletadást követően – a Márton Áron téren kerül felravatalozásra. Az író hamvait a székelyudvarhelyi Szent Miklós-hegyi temetőben, római katolikus szertartás kíséretében helyezik örök nyugalomra – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Forrás: szekelyhon.ro

Nyirő József: Mi az igazság Erdély esetében?

Olvasáshoz kattints a képre vagy IDE!

Bobula Ida: A mi határunk

Kisebbségekre vonatkozó népszámlálási adatok