2009. október 31., szombat

Pálffy István betiltott jegyzete - Ébresztő, Magyarország!

Pálffy jegyzete





"Az én hazám - Pálffy István műsorvezető gondolatai:

Veszélyben van az én hazám. Ma már nem az a kérdés, hogy milyen, hogy hány tenger hullámai nyaldossák a partjait, vagy hogy miféle népek lakják. Mert bajban van az én hazám a határon belül és kívül is. Szerkezetének eresztékei recsegnek-ropognak, eltűnik az 1000 éves rendszer, tíz falu nem épít templomot, helyette bezárja az iskoláit, a kispostát, holnap már a hivatalt is, holnapután pedig a vonat meg a busz sem jön többé. A magára hagyott ember elfárad, megvénül, kevés lesz az SZTK-bot, hogy támassza.

Aki még mozdulni tud, az meg menekülőre fogja. Elhagyja a földet, amelyből vétetett, a helyét génmanipulált nagyüzem foglalja el. Megtelnek a városok népekkel, a körzetes iskolákban egyre kevesebbet tanítanak majd a hazáról. Lesz megint kötelező nyelv, csak most nem a kolhozról, hanem a globalizált világ kórusában kell majd énekelni. Persze könnyedén tercelnek a rendszerváltás haszonlesői, a nemzeti vagyon áruba bocsátásából elvtelenül gazdagodók. De miként sodródtunk ilyen veszélybe?

Tizenkét évvel az európai csatlakozási kérelem beadása után mintaországból a szégyenpadra kerültünk. Az ország üres, a kassza nemkülönben. De miként jutott idáig az én hazám? Hogy napról napra csökken az ereje, kevesebb a dolgozó embere, születő gyermeke, fogy a lakossága, miközben egyre több a felírt gyógyszere, abortusza, szaporodnak a betegségei és sokasodnak a halottai. Nem segít már ezen a többi magyar sem, a határokon túl. Valami végleg elromlott. Szeretet, szolidaritás, szinergia, egyik sem magyar kategória. Tatárt, törököt, Trianont még túléltük, de most, most veszélyben van a mi hazánk."

Héj, te!

2009. október 24., szombat

Albrecht Dürer - vérében magyar génekkel


(Önarckép 1500)


Albrecht Dürer (Nürnberg, 1471. május 21. – Nürnberg, 1528. április 6.) volt a reformáció Németországának egyik legnagyszerűbb művésze, festő, grafikus, könyvkiadó és művészetelméleti író egy személyben, a német reneszánsz legismertebb képviselője hazájában és külföldön egyaránt. Műveinek legjelentősebb részét oltárképei és más vallásos témájú festményei adják, s emellett számos rézkarcot, könyvillusztrációt, portrét és önarcképet készített.

Fametszetei, mint például az Apokalipszis-sorozat (1498), még őrzik a késő gótika formai megoldásait. A 15. században virágzó német rézmetsző művészet az ő működésével érte el csúcspontját. Több mint száz rézmetszetet készített, s ezeken a szürke árnyalataival szinte festői tónusokat hozott létre.

Ősei a Gyula melletti Ajtósról származtak, a falu nevét mint nemesi előnevet használták („ajtós” németül Türer). Id. Albrecht Dürer 1455. március 11-én, 28 évesen érkezett Nürnbergbe. 1467-ben házasságot kötött Barbara Holperrel, 18 gyermekük született, de csak 3 fiuk érte meg a felnőttkort. Ifj. Albrecht harmadik gyermekként 1471. május 21-én látta meg a napvilágot. Apjához és anyai nagyapjához hasonlóan ő is kitanulta az ötvösmesterséget, tanítómestere édesapja volt. Ebben szerzett jártassága egész életére kihatott.

Forrás: Wikipedia

2009. október 22., csütörtök

Október 23. - Emlékezés Dakó Imre bácsi versével

ÜZENET ERDÉLYBŐL

Üzen, az Olt, a Maros, a Szamos,
Minden hulláma vértől zavaros.
Halljátok-e Ti ott túl a Tiszán
Mit zeng a szél ott fenn a Hargitán.
Mit visszhangzanak a csíki hegyek
Erdély egén a szálló fellegek.
Ez itt magyar föld és az is marad
Tiporják bár idegen hadak.
Csaba mondája új erőre kel,
Ha ember nem segít, segít a szél,
Segít a víz, a tűz, a hold, a csillagok,
De nem leszünk mások csak magyarok.
Előttünk száll az ős turulmadár
És nincsen gát és nem lesz akadály.
Ember, pokol ellenünk szegül,
A székely állja rendületlenül.
Üzennek a gyergyói havasok,
Megvannak-e még a régi fokosok.
Elővettük! Gyertek segítsetek,
Rabló hordák vívják végeket.
Hollók, keselyük tépik a szívünk,
Ha nem harcoltok velünk, elveszünk.
S a honszerető ősök sújtó átka vár,
Ha oda vész az ősmagyar határ.
S ha rablóknak ítél a világ,
Majd mutatunk nekik újabb csodát.
Megindulnak mind a székely hegyek
S hervad minden illatos virág,
Mérget terem a gyümölcsfaág.
Vizek habja nem ringat csónakot,
Székely anya nem szül több magzatot.
Vadon puszta lesz a termő vidék,
S ha tanulságul még ez sem elég,
A föld megindul, mennybolt megszakad,
De Erdély földje csak magyar marad.


Dakó Imre bácsi versével emlékezek meg az 56-os magyar forradalom és szabadságharcról. Kitartás! Akik ma lábbal tipornak, azoknak üzenem, hogy az igazságot is meg lehet szokni (Tamási).

2009. október 21., szerda

Amikor Zetelaka "Zetelaca" lett, Debrecen meg szinte Debretin

Debretin, Macau, Solnoc és Seghedin - a tervezett Nagy-Románia nyugati részének 1915-ös térképe

Hogyan is lehet románul csengő helységneveket létrehozni? Hát románosítani kell. A magyar neveknek szinte mindig van saját jelentésük: Zetelaka, Székelyudvarhely, Nagylak stb. nevek önmagukért beszélnek. Ha megpróbáljuk lefordítani románra vajon mit fog mondani egy román számára? Pedig 90 százalékban le vannak fordítva: tükörfordítás vagy román ragok, végződések segítségével.
Példák: Alfalau (Alfalu), Seghedin (Szeged), Solnoc (Szolnok), Fenied (Fenyéd), Suplac (Széplak). Mondanom sem kell, hogy lélegzetállító fordítások, ami számunkra röhej, de ugyanakkor valóság is. Persze bizonyíték..., mert ma már ott tartunk, hogy bizonygatnunk kell, hogy ezek magyar településnevek. Az alább mellékelt térkép 1915-ből származik. Érdemes böngészni és elgondolkodni rajta.

Mint többé-kevésbé ismeretes, román testvéreink, akiket a XII. századtól arrafelé olyan nagy előzékenységgel fogadtunk be hol menekültekként, hol kóbor vendégmunkásokként (vagy éppen nemeseink importálták őket olcsó munkaerőnek), a XVII. század környékén fogták magukat, és kitalálták, hogy (az akkori) Magyarországnak közel fele tulajdonképpen az övék, mert ők a rómaiak leszármazottaiként ápolgatták éppen elődeik kultúráját, amikor jöttek a barbár magyarok, és álnokul, csellel leigázták őket.
Ami pedig az övék, az ugye visszajár. Tovább csinosítgatták tehát a megalkotott mítoszt (hathatós Habsburg segítséggel, természetesen), s addig búgták Európa fülébe (mialatt a magyar méltóságán alulinak érezte, hogy egyáltalán reagáljon hasonló badarságokra), míg az akkori szereplők egy részét a maga oldalára állította. Az ideológiai alapozás tehát megvolt, a XIX. század végére a számbeli is (s a magyar liberális politikának köszönhetően a belső ellenség hadrendbe állítása is megtörtént), az első világháborúba pedig már Erdélyért cserébe lépett be Bukarest.
Kapott, amennyit kapott (többet, mint amennyi végül maradt) - de nézzük csak meg, mennyit akart volna kapni...



"Román nevű" települések egészen a Tiszáig - ahogy "román nevű" települések vannak szerte Erdélyben is... hivatalosan. Újabb bizonyíték az ősi Románia létezésére.
Félelmetes? Egy része több millió magyar számára 90 éve valóság, s kicsin múlt, hogy nem a térképen szereplő valamennyi település lakója mondhatja ma el ugyanezt.
A jelenlegi magyar hadsereg pedig talán félóráig sem tudná feltartóztatni a folyamatosan fejlesztett és komoly létszámú román haderőt, ha egyszer csak eszébe jutna, hogy bizony ezek is kellenek...

Hodmezo Vasarheiu, Kunsanmartin és Bichisciaba Bichis megyében
Hajdu-Sabaslau, Ladanii és Kunhegies
Debretin és Besermeni
Seghedin, Macau és Lacu Mare

Az eredeti térkép (hatalmas felbontásban) ide kattintva tekinthető meg és tölthető le a Wikipédia oldaláról. (Még.)

(Kuruc.info, kissé javítva)

Nyirő József: Uz Bence




A regény valamennyi fejezete egy–egy epizód Uz Bence mulatságos vagy megindító, hétköznapiságukban is különös kalandjaiból. Folyton õ méretik meg: emberségből, helytállásból, kitartásból, becsületből, észjárásból. A nép egyszerű, ám góbésan csavaros eszű gyermeke csendőrrel és turistákkal, városi vadász urakkal és adóvégrehajtóval megesett nevettető esetei vagy övéivel való könnyes–érzelmes történetei mind–mind adalékok a székelység népkarakterológiai képéhez. A nép erényeit és elenyésző gyöngeségeit testesíti meg, szükségszerű tehát, hogy túlrajzolt legyen. Ilyen találékony, derűs, furfangos – ám, ha a sors úgy hozza, együttérző és áldozatosan segítő – ember a valóságban aligha létezik, de Nyirő nem is jellemrajzot ad, hanem egy népcsoport, a kisebbségi sors szorításában vergődő székely nép vágyott–álmodott karakterét, követendő magatartásának mintáját, életstratégiáját mintázta meg egy személybe sűrítetten. A regényben Uz Bence egyenrangú társa a táj: a csíki havasok vadregényes világa. Nyírő hangja ennek megfelelően "székelyes", a tájnyelv minden ízét–zamatát beépíti regényébe.

ITT letölthető és kicsomagolva máris lehet olvasgatni. Persze sokkal jobb, ha a könyv a kezünkben van. Sajna vannak helyzetek, amikor nem cipelhetek magammal egy szobányi könyvet, így marad a technika adta új lehetőség: elektronikus változat.

Budapest és néhány magyar találmány

Itt egy viszonylag jól szerkesztett és forgatott ismertető filmecske Budapestről és a magyar találmányokról. Főleg külföldieknek szánták: üzleti befektetőknk, turistáknak s analfabétáknak, akik azt hiszik, hogy a magyarok még mindig húst puhítanak nyereg alatt és lóról hátrafelé nyilaznak. Ideje, hogy kicsit megismerjen minket a nagyvilág, szerepünket Európában.

We wanted to introduce Budapest as a city which is more than a mass of buildings. We wanted to look behind the buildings and show the intellectual power and invention potential that we have, said István Madarász, the multiple award-winner director of the Get Engaged! movie.

Olyan filmet szerettünk volna, amely Budapestet nem mint épületek tömegét mutatja, hanem kicsit betekint az épületek mögé, és az ott jelenlévő szellemi tőkét, invenciózusságot mutatja meg mondta el Get Engaged! című munkája kapcsán Madarász István többszörös díjnyertes filmrendező.

Music: Balkan Fanatik feat.Prophet and Janga-Ha te tudnad/Love Gone Wrong 2009. Original music: Herczku Ágnes - Nikola Parov - Ha te tudnád

2009. október 15., csütörtök

Wass Albert gondolatai a háromféle magyarról




Háromféle ember van ebben az országban, háromféle magyar. Mind a három egyezik abban, hogy elégedetlen a világgal, a kormánnyal, ami ennek a világnak a nyakán ül, a rendszerrel, mindennel. Panaszkodnak, morognak, keseregnek, átkozódnak.
Aztán egy részük úgy próbálja megoldani a maga bajait, hogy kiszolgálja a hatalmon lévőket. Csatlakozik hozzájuk. Hasán csúszik, farkát csóválja, s ha odalöknek neki egy koncot, s befogadják cselédnek, akkor veszettebb lesz a veszett kutyánál, marósabb a vad farkasnál, kegyetlenebb az ellenségnél, kommunistább a kommunistánál, csakhogy bebizonyítsa a maga hűségét, és nagyobb koncot kapjon érte.
Egy másik részük az ellenkezőjét teszi: feláll a két lábára és verekszik. Védi azt, amiről úgy érzi, hogy az övé. A maga jussát az élethez. A maga jussát a szabadsághoz. A maga jussát ehhez a földhöz, melyen született, s mely a hazája. Verekszik másokért is, mindenkiért. A mások jussáért, a mások szabadságáért. A még csak meg sem születettekért is verekszik. Mindenkiért és mindenki helyett.
Aztán van a harmadik csoport, a nagy csoport, amit úgyis nevezhetünk: a nép. Akinek nincsen arca, sem rossz, sem jó. Sem szép, sem csúnya. Se nem hős, se nem áruló. Senki és semmi. Tömeg. Nyáj. Nem tesz se jót, se rosszat. Semmit se tesz. Csak meghúzódik és vár. És mint a fű a rátaposó láb alatt, meghajlik, meggörbed tűr, mindent eltűr, s amikor tovább lép a nagy láb, akkor lassan felegyenesedik megint. De sohasem egészen. Egy kissé mindég meghajolva marad, készen arra, hogy újra lelapuljon egy másik láb alatt. Érted? Eszébe sem jut, hogy tegyen valamit a rátaposó láb ellen, megvágja, megszúrja, küzdjön ellene, kockázatot vállaljon jussáért, a szabadságáért, bármiért, érted? Ez a nagy tömeg. Ez a nép.
(Wass Albert)

(kuruc.info nyomán)

Ősi írásunk: a rovásírás

Hun-magyar rovásírásunk tanulmányozása, művelése és tanítása ősi kultúránk felélesztésének, eredetünk megismerésének leghatékonyabb eszközei közé tartozik. Rovásírásunk egyik legbecsesebb szakrális hagyatékunk, az egyik legféltettebb kulturális örökségünk, melynek jelentősége a Szent Korona és a Szent Korona-tan fontosságával mérhető.

Rovás ABC-k




Képek: Magyar Adorján-féle abc és Forrai Sándor abc-je

A rovásírás legfontosabb szabályai

1. A rovásírást jobbról balra írjuk, mert legtöbb írásemlékünkben így szerepel. Lehet balról jobbra is írni, ám ez nem hagyománykövető. Ebben az esetben meg kell fordítani a betűket.
2. A szavakat szóközökkel választjuk el egymástól. Kis és nagybetűt külön nem jelölünk. Az írásjelek ugyanazok, mint a latin betűs írásnál. A rovásírásban két fajta "K" betű használatos.
4. Fontos szabály, hogy rovásírásunkban csak azokat a betűváltozatokat használhatjuk, amelyek valamely régi rovásemlékben megtalálhatók.
5. A rovásbetűk között nincs Q, W, X, Y. Rovásírással így jelöljük őket:



(Forrás:Friedrich Klára-Szakács Gábor: Kőbe vésték, fába rótták... c. könyve.)
A rovásírásról számos értékes adat, érdekesség és időszerű hír található a Forrai Sándor Rovásíró Kör honlapján.

(Forrás: http://www.hun-idea.com/4rovasiras.htm)

2009. október 14., szerda

Kalapács: Az a nép még mindig él

Egy aktuális őszi dal cseng fülembe. Kalapács énekelte a legutóbbi albumán. Optimista. Őszies. Melankolikus. Meg kell hallgatni...

Az őszi szél egy régi dalt regél,
Halld énekét,
Reánk maradt örökös örökség.


Dúljon tatár jöjjön Török vész,
Sarjad mégis él,
Te igában is szabad lelkű túr ivadék.

Ref.:
Eljön-e újra mi elmúlt rég,
Álom volt-e a szép remény,
Lobban-e még az a gyertya fény,
Az elesett hősökért,
Mert az a nép még mindig él.

Elmúlt csendben kemény 1000 év.
Vajon él-e még?
Az a féktelen örökké büszke hév

Ref.:
Eljön-e újra mi elmúlt rég,
Álom volt-e a szép remény.
Lobban-e még az a gyertya fény
Az elesett hősökért,
Mert az a nép még mindig él!

Mert az a nép még mindig él!

Eljön-e újra mi elmúlt rég,
Álom volt-e a szép remény.
Lobban-e még az a gyertya fény
Az elesett hősökért
Mert az a nép még mindig él!

Mert az a nép még mindig él!

Az a nép még mindig él

Ossian: Betelt a pohár

Mi zajlik a világban? A média hipnotizál és hülyíteni akar mindenkit. Eladni bármit, ami megvehető. Magyarországon politikailag szervezetten zajlik a népbutítás: Retek Klub, TV2, botcsinálta olcsó sztárok. Ma már bárkit fel lehet futtatni, lehet az cigány, mint Győzike vagy Oláh Ibolya. Lehet egy köcsög fekete egy rakás fattyúval, mint Fekete Pákó. De főleg a választott nép körülmetélt fiai: heti hetes, hogy egyebet ne említsek. És a néző mindezt imádja és élvezi. Meddig még? Ébredj ember! A buborékot hagyd elpattanni.
A régi rómaiak kenyeret és cirkuszt követeltek csak. Ma sincs ez másként: az olcsó sztárok és a multik szupermarketei mindezt kiszolgálják. Hát tényleg csak ennyi az ember igénye? Szánalmas mindez. Olvashatsz a gyereknek Toldit is: az lesz a válasza: "Oké".
Erről Paksi egyik régi dala jut eszembe: tessék...

Ossian: Betelt a pohár

zene: Maróthy/Vörös, szöveg: Paksi


A divat szülte őket
Futószalag, amin készülnek
Éjjel és nappal nyomatva
Beledöngölik az agyamba

Ezt hallom minden nap
Az undor úgy fojtogat

Torkig vagyok réges-rég
Betelt a pohár
Meddig nyomul, meddig még
A sok hazug, "műanyag-sztár"

Torkig vagyok réges-rég
Betelt a pohár
Meddig nyomul, meddig még
A sok hazug, "műanyag-sztár"

Nincs többé rossz, és nincs jó
A bűvös szó a könnyen eladható
Háttérben dörzsölt fejek
Pénzt zsebelnek, és csak nevetnek

Ezt hallom minden nap
Az undor úgy fojtogat

Torkig vagyok réges-rég
Betelt a pohár
Meddig nyomul, meddig még
A sok hazug, "műanyag-sztár"

Torkig vagyok réges-rég
Betelt a pohár
Meddig nyomul, meddig még
A sok hazug, "műanyag-sztár"

(Basszus szóló)

Torkig vagyok réges-rég
Betelt a pohár
Meddig nyomul, meddig még
A sok hazug, "műanyag-sztár"

Torkig vagyok réges-rég
Betelt a pohár
Meddig nyomul, meddig még
A sok hazug, "műanyag-sztár"

Fuck You!

2009. október 13., kedd

Fankadeli Ferenc: Előre

A múlt sosem mérlegelt, csak a tetteket őrizte,
Mitől lennél a barátom, hogyha nem is vagy őszinte?
Hulla fáradtan állok itt, 26 évesen,
A tompaság szablyája sebzett, igencsak élesen.
És ha rámcsapod a telefont, akkor sem leszek egyedül,
Az őrnagy úr itt van velem, tűzön vízen keresztül.
Együtt nevetek vele a paranoiámon,
Ő meg kávé foltot hagy veszélyes, hazafi aktámon.
Kőházy-féle fejmosás, birkák hada nélkül.
Amég nem lesz háború, sajnos új világ sem épül.
Ide figyelj zsidó.. én nem utállak téged,
Hiszen minden fondorlatod a gyűlöletből éled.
Én a keblemre ölellek, gyere oda adom mindenem
Ja.. már el is vetted, basszus.. észre sem vettem.
Sajnos dolgoztam, így nem lett időm pénzt is keresni,
De ha rám figyelsz, megtanulhatsz őszintén nevetni.
Egy Rokefeller lányban is meggyullad a szenvedély,
Ez az én tőkém, ezért vagyok méltó ellenfél.
Én a szeretetre építek, nem véres gyémántokra,
Csak sajnos több milliárd él édes félálomban.
Kérdéseimmel a mai napig a Jóistent zaklatom,
Aztán rájövök, csak a számaim kéne kicsit hallgatnom.
Csak az idegen nem érti, hogy miért vesszen Trianon,
A hazám tele gombokkal, de nincs már elég libacomb.
Tapsolni sokan tudnak, de tenni csak kevesen.
Mindent elvesz az élet, mit mocskosan keresel.
És minden drogos tudja, hogy gyengébb az anyagnál,
Ha eldobnád szállnál, nem is szimplán haladnál.
Mindig vigyázz mit kívánsz, mert végül valóra válik,
Mentális hipochondria miatt éledtek a nácik.
Hisz tipegő gyermekek ezerszer okosabbak nálunk,
Még mi hazudunk, gyilkolunk, meglopunk, elválunk.
Te tényleg kíváncsi vagy, hogy valójában mit látok?
Érdekes szinonímák, börtönök, vagy családok.
Mennyi szép lányt láttam, és csókoltam is párat,
De egy kaland sem ér annyit, minthogy otthon várnak.
Téged rabul ejt a házad, az autód, a nyakláncod,
Még én Istennel beszélek, a himnusszal mantrázok.
Egy ország bűnből született, indiánok véréből,
Mégis a fél világot hipnotizálják a tévéből,
Hol tisztaság helyett hülyére mossák a fejeket,
Hol egészséges szegény helyett, fizetőképes betegek.
Ez FankaDeli Feri, a korong címét tudod..
Magyar Földre.. Én a magyarokért futok..

2009. október 12., hétfő

Bartók Béla (1881 - 1945)



(részlet a Wikipediaból)

Szuhafői Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.) a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.

Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt és kiválóan zongorázott. 1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályában és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltán támogatásával behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája A kékszakállú herceg vára. 1940-ben az Egyesült Államokba emigrált és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.


Témák, motívumok a zeneszerző életéből és művéből. Virtuális Kiállítás

2009. október 8., csütörtök

Egyik új kedvencem: Szkítia

A SZKÍTIA népdalihletésű szövegvilága a szeretetet, a nemzeti érzést és a hagyományok tiszteletét közvetíti, ami olykor kiegészül klasszikus költőink vers feldolgozásaival is.
A népköltészetet idéző sorok között, néhol erős társadalomkritika is megjelenik.
A zenekar zenéjéből bontakozott ki az egyedi - ősi magyar és szkíta motívumokat tartalmazó - viselt ruházat, amely harmóniában van az együttes által közvetített gondolatokkal, kiegészíti azokat látványban. A zenekar bemutatkozó albuma, a Kétezer éves ének 2007-ben, a legújabb Tiszta szívvel, úttalan útakon 2008-ban a Periferic Records kiadásában jelent meg.

Ezt Wass Albert emlékét idéző albumot ajánlom mindenkinek:



Kiadás dátuma: 2008. április 03. csütörtök
Műsoridő: 1 óra 04 perc

* 1.WASS ALBERT ÚTJÁN
* 2.TRIANON
* 3.Nimród hitet örző dala
* 4.TISZTA SZÍVVEL
* 5.A GYÖKÉR MEGMARAD
* 6.INTELEM
* 7.SZÉL SZÁRNYÁN
* 8.GÓG ÉS MAGÓG FIA VAGYOK ÉN...
* 9.A NEMZETHEZ
* 10.ÚTTALAN ÚTAKON

Az album ITT megtalálható.Nem én töltöttem fel, ne nekem köszönd.

Honlapjuk: ITT

2009. október 3., szombat

Ezt hozta az ősz (1)


P.Mobil - Honfoglalás - (1996)



"Azok a hegyek még ma is állnak,
Azok a folyók még ma is futnak,
Az a csillag még ma is mutatja az utat,
Az a nép még ma is él." (...)

"Jóra rossz, örömre baj, nászra gyász, mosolyra jaj,
Árulás, ellenség rohan rád.
Fogy a nép mint a Hold, földje nincs mennyi volt.
Legelőt lovadnak nem találsz.
Fehér Ló Áldozat, jelöld meg utamat!
Könyörülj Istenem, jelet adj!
Jó remény Csillaga, Magyarok Pásztora,
Ígérd meg: aki megy, megmarad."

Artist : P. Mobil
Album : Honfoglalás
Source :
Year : 1996
Genre : Rock

1. Intro (3:15)
2. Őshaza (3:47)
3. Vándorlások (3:17)
4. Harcok (2:11)
5. Vérszerződés (2:29)
6. Újhaza (4:20)
7. Transsylvania (3:28)

Letölthető: ITT

2009. október 1., csütörtök

Márai mozaik - részletek Márai műveiből



előadó: Bánffy György

"Csak magyarul érted e szót: “Szeretlek”.
Pillangó, hattyú, csillag, angyalom.-
E nyelven lesz több, mint fogalom
S ez a többlet halálos végzeted lett.
A világ fénylik, nem vár senki, kába
Irammal miért vágtatsz hazaefele?
A nyelv üzent s a végzet szólt vele
Dajkád tárt karja ne várjon hiába...”

(Márai: Föld, föld)


"Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak
Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt
A „ pillangó ”, a „ gyöngy ”, a „ szív ”- már nem az, ami volt
Amikor a költő még egy család nyelvén dalolt
És megértették, ahogy a dajkaéneket
A szunnyadó, nyűgös gyerek álmában érti meg
Szívverésünk titkos beszéd, álmunk zsiványoké
A gyereknek T o l d i - t olvasod és azt feleli, o k é (...)
Mi volt egy nép? Mi ezer év? Költészet és zene?
Arany szava?... Rippli színe? Bartók vad szelleme?
„ Az nem lehet, hogy annyi szív ...” Maradj nyugodt. Lehet.
Nagyhatalmak cserélnek majd hosszú jegyzékeket. (...)

Hát így. Keep smiling. És ne kérdjed senkitől, m i é r t?
Vagy: „ Rosszabb voltam mint e z e k ? ...” Magyar voltál, ezért.
És észt voltál, litván, román ... Most hallgass és fizess.
Elmúltak az aztékok is. Majd csak lesz, ami lesz.
Egyszer kiás egy nagy tudós, mint avar lófejet
A radioaktív hamu mindent betemet..."

(Márai Sándor: Halotti beszéd - részletek)

Letöltés hangoskönyvben ITT

Magyar tragédia (1944-1949): Magyar sorsok Szlovákiában




Nagy dobra vert "holokauszt"... Itt a történelem egyik legocsmányabb magyarok elleni rémtette: A felvidéki magyar holokauszt. De ugyanígy Erdélyben is... nap mint nap zajlik, részesei vagyunk.