Szüreti felvonulás Zetelakán

Ezer Székely Leány Napja

Bölcsők

Ezernél is több székely leány

Bőrdíszmű

Apa és lánya

Népi hangszerek

Idős székely leányok

Szabadtéri múzeum

Lovas felvonulók nemzeti jelképeinkkel

Szövő asszony

Zetelaki kapufelirat

Ezer székely leány - pillanatképek, benyomások

Ezer székely leány

Ezer Székely Leány Napja 2011

Csángómagyar, csángómagyar, mivé lettél, csángómagyar?

A negyedmilliónyi csángó háromnegyede elrománosodott, és sajnos a maradék még magyarul értő csángó közösséget is a nyelvvesztés fenyegeti. Megdöbbentő viszont, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által tíz éve működtetett oktatási program folyamatos bővülése ellenére17 ezerrel csökkent a magyarul értők, beszélők száma. A napokban Külsőrekecsinben újrafogalmazták a tíz éves csángómagyar közösségfejlesztő tervet, az Új Csángó Cselekvési Terv a riasztó adatok tükrében készült.

Tíz évvel ezelőtt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének Oktatási Programja néhány iskolán kívüli foglalkozást jelentett, ma ez a mozgalom odáig fejlődött, hogy a 9000 valamennyire magyarul beszélő moldvai csángó gyerek közül 1700 tanulja a magyar nyelvet, a szövetség pedig jelenleg 65 gyerek számára biztosítja a magyar nyelven való továbbtanulás lehetőségét.

2008-ban még arról tudósítottuk a nézőket, hogy a moldvai Szitás faluban a katolikus plébános gáncsoskodása akadályozza a Moldvai Csángómagyar Szövetség által indított oktatási programot.
A megfélemlített szülők többsége akkor lemondott a foglalkozásokról, mindössze 5-6 gyerek tanult magyarul. Az oktatási program viszont túlélte a kezdeti nehézségeket, ma a falu gyermekeinek egyharmada, 40 gyerek tanul magyarul.

Az évek során népszerű lett a keresztszülő program is, amely révén a jelképes keresztszülők anyagilag is támogatják egy-egy iskolás korú gyermek anyanyelvi oktatását. Jelenleg 25 településen zajlik magyar oktatás, a fejlődés tehát egyértelmű. Talán ezért hatnak megdöbbentően Tánczos Vilmos néprajzkutató felméréseinek adatai, melyek szerint a magyarul beszélő csángók száma 50.000 fő alá esett, holott 15 évvel ezelőtt még 62 ezren beszéltek magyarul. A csángók kutatója szerint sem a magyar oktatás terjedésétől, sem a magyar misézéstől nem várható el a nyelvvesztés folyamatának megállítása, ennek ellenére az oktatás nagyon fontos tényező.

"Ezekért az emberekért semmiféle anyagi, didaktikai, pszichikai erőfeszítés nem kár, az emberek igényeinek eleget kell tenni, de ugyanakkor felelős módon, nemzetpolitikában kellene gondolkodni." – mondja Tánczos Vilmos néprajzkutató, egyetemi docens.


A néprajzkutató szerint a moldvai csángók ügyét nem lehet drasztikus beavatkozások nélkül kezelni, például, a csángókat nem érdemes az erdélyi magyarsággal egy kalap alatt a szülőföldön maradásra ösztönözni: „Én nem kitelepíteni akarom a csángókat, de azt gondolom, hogy azokat a fiatalokat, akik a Csángóföldről elmenni akarnak, célszerű volna pozitív diszkriminációban részesíteni, és a Magyarországi letelepedésüket valamilyen módon elősegíteni."

Az Erdélybe áttelepedett csángók száma körülbelül 50 ezerre tehető. A jászvásári püspökség adatai szerint 1990 után 80 ezer csángó hagyta el szülőföldjét és dolgozik Spanyolországban vagy Olaszországban.

dunastudio.ro/Duna Tv
(erdely.ma alapján)

Tekintse meg a Székelyföldi Regionális Stúdió helyzetképet bemutató riportját és az ezt követő beszélgetést Száva Enikővel és Hegyeli Attilával, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ügyvezetőjével
http://dunastudio.ro/images/stories/riportok/11_02/videotar/borus_kilatasok.wmv

Aprószentek ünnepe Zetelakán

Székelyföldi pillanatok

Készítette: Horváth Ferenc
http://erdely-szep.hu/

Béke és csend, harmónia

Van, aki jó példával jár elöl. Tűzzük ki mi is házunkra a magyar és a székely zászlót! Mutassuk meg, hogy Székelyföld nem Románia!

Gy. Szabó Béla: Székely Golgota

Tehen

A berethalmi „békítő szoba“

Erdély szerte számos furcsasággal és érdekességgel találkozunk. Utóbbi időben tanulmányaim folytán sokat foglalkoztam a szászokkal. Így figyeltem fel egy olyan szokásra, amit Berethalmon sok száz éven át gyakoroltak.

A berethalmi templom – mint az erdélyi szász templomok általában - egy erődített vártemplom, tornyokkal, masszív falakkal körülvéve. Az odalátogató két torony közt egy kis építményre lehet figyelmes. Úgy néz ki, mint egy kis kerti lak, ami nem illik bele a képbe. Ez a kis építmény a „Scheidungshaus”, a „Válóház”, benne a „békítő szobával”.

A szász, akárcsak a székely rendtartó nép volt. A falu lakossága ebbe a házba zárta be a válni kívánó, össze nem férő párokat. Két hetet kellett eltölteniük egy ágyban, egy kenyéren. A szoba meglehetősen kicsi egyetlen személy számára van bebútorozva, benne asztal, szék, egyetlen étkészlet.

Az, hogy ennyire hatásos volt ez a szász lelemény, tanulság a mai kor számára is. Négyszáz év alatt egyetlen válás történt Berethalmon.


Ne gondolja senki, hogy a középkor folyamán azért volt kevesebb a válás, mert kevesebb volt a konfliktus, a meg nem értés. Előítéletekben sem volt hiány, a falu száján mindig beszédtéma volt az összeférhetetlenség.

És ma? Statisztikák elrettentő képet nyújtanak. Nem is jó beszélni róla, hány házasság végződik válással.

A berethalmi megoldás viszont évszázadok során hatásosnak bizonyult…

Csiki Árpád
(fotók: Wikipedia, Szász Csaba)

Tényleg az Erdély.ma a legjobb?

Felgyorsult társadalmunkban egyre fontosabb, hogy az új információk időben eljussanak hozzánk. Különféle hírportálok, magán kezdeményezések, blogok jelennek meg napmintnap.
Az Erdély.ma is így jelenhetett meg annak idején – rögtön hozzá is tehetem azért, mert szükség volt rá. A számtalan hírportál közül gyorsan közkedveltté vált.

Általában a különféle sajtóorgánumokat, internetes hírportálokat előre meghatározott céllal hozzák létre – legtöbbször politikai szervezetek (erdélyi szinten is lehet válogatni belőlük).

Az Erdély.mán az tetszett ideáig a legjobban, hogy nem tapasztaltam ezt a hátulról irányítottságot, pártpolitikai pénzen megvett jelleget. Olyan dolgokról olvashatok rajta, ami a kultúra körébe tartozik. Érdekes, hogy manapság még egyáltalán egy honlap fel meri vállalni azt, hogy ő a konzervatív értékeket helyezi előtérbe, és nem azt, amit a „művelt nyugat” felénk sugároz. Vonjunk ilyenkor párhuzamot a talán legolvasottabb transindex.ro honlappal. Ott egy hatalmas méretű szerkesztői apparátus ontja a híreket, tukmálja ránk az újabbnál újabb vacak agyszüleményeket, próbálja belénk magyarázni, hogy mi ma a trend. Ezzel szemben az Erdély.ma felvállalja azt, hogy néphagyományról, életmódról, kis székely régiónk ügyes-bajos dolgairól tudósítson.


Persze vannak az Erdély.mának is hiányosságai. Sokan azt vetik fel, hogy összeollózott híradások, máshol már megjelent vagy leadott riportokat közöl – kényelmesen, kevés emberrel a háttérben éri el ugyanazt a látogatottságot, mint más honlapok óriás ráfordítással. Na és? Ha egy helyen megtalálom azt, ami érdekel engem, nem kell magamnak ötven internetes oldalt végigböngésznem ahhoz, hogy kiszelektáljam az érdekes híreket, akkor az Erdély.mában épp ez a legjobb.

Kifejthetem véleményemet szinte minden cikk kapcsán – persze ha van véleményem. Igaz, hogy ezt moderátorok a háttérből ellenőrzik, így a hozzászólás csak bizonyos időközönként jelenhet meg és nem rögtön. Árnyoldala az, hogy várni kell arra, ha netán válasz érkezik rá, jó benne viszont, hogy nem teszik az olvasók a hírportált egyfajta szemétdombbá.

Számos érdekesség fellelhető, ami széles olvasói réteget eredményez: az Erdélybe látogatni vágyók fényképeket nézegethetnek rajta, háziasszonyok recepteket olvashatnak, erdélyi rádiók gyűjteményét találjuk meg rajta, fórumozási lehetőséget kínál fel.

Amiért én rendszeresen olvasom az Erdely.mát az az, hogy tart egy bizonyos eléggé magasra állított mércét: nem közöl bulvár anyagokat, a reklámok sincsenek túlzásban, gyorsan és megbízhatóan informál. Felvállal olyan kezdeményezéseket, amiket már a politikusok is csak kampány célokra használnak: autonómia-törekvés, székely zászló, magyar oktatás, nyelvhasználat.

Egy portál sem lehet tökéletes és minden igényt kielégítő. De törekednie kell rá. Lehetne még újabb fejlesztéseket is alkalmazni. Javaslom például egy olyan adatbank létrehozását a honlapon, ami erdélyi nagyjainkat hivatott bemutatni. Van bőven olyan írónk, költőnk, építészünk, polihisztorunk, akire méltán büszkék lehetünk.

Jó lenne a jövőben bővíteni, javítani, az Erdély.mán elsődlegesen megjelentetni írásokat (publicisztikai, irodalmi, történelmi tematikájú). A sok okoskodó hozzászólónak is lehetőséget lehetne adni, hogy saját írásokat közöljenek: egy ideggyógyász közölhetne például szakcikkeket, egy mezőgazdasági mérnök szaktanácsadással szolgálhatna.

Mindezt azért, hogy kis Székely Régiónk fejlődjön.

Csiki Árpád

Példakép: Kós Károly

Mindenkinek van példaképe. Kisgyermekkorban a lányok az anyukájukra, a fiúk pedig az apukájukra akarnak hasonlítani. Majd megjelennek a tévésztárok, és a fiatalok olyanok akarnak lenni, mint akiket a tévében látnak. Pedig a televízió többnyire a negatív példákat kedveli, az piacosabb és jobban veszik a nézők. Böjte Csaba megelégelte, hogy szinte kizárólag olyan papokról szólnak a hírek, akik az ifjúság elleni súlyos bűnökkel vádolhatók, és honlapot indított példaadó papokról szóló történetek leírására. Kiderült, hogy nagyon sok hozzászólás érkezik a pozitív példákkal.

Az elszabott mintát is fel kell mutatni, és aztán a szemétbe kerülnek. A jó mintákat viszont meg kell őrizni. A Székelyhon számára a Hópárducról vagy a Tom Lantosról készített filmet ilyen pozitív példának szántuk. Most tartsanak velünk az építész Kós Károly nyomában.

(szekelyhon.ro)

I. Székely-Magyar Világtalálkozó

További Információk ITT

Emberek a havason (1942)

Emberek a havason
fekete-fehér, magyar filmdráma, 103 perc, 1942

A film égetett angol feliratot tartalmaz!!!
Görbe János (Gergely)
Szellay Alice (Anna)
Ferenczi Péterke (Gergő, a gyermekük)
Bihari József (Üdő Márton)
Makláry János (kalauz)

Erdélyi havasok. Felhők, fenyők, kis ház. Itt él Csutak Gergely székely favágó a feleségével, Annával és Gergővel, a kisfiúkkal. A táj szépsége, a természet közelsége mégsem hoz töretlen boldogságot. A szép fiatalasszonyra szemet vet a munkaadó, míg férje távol van. Anna elmenekül, de a szakadékba zuhan. Gergely halálos bosszút áll. Bebörtönzik, de amikor lehull a hó és jön a karácsony, megszökik, hogy ajándékot adhasson a kisfiának, a kicsi Gergőnek...

Szőts István 1942-ben forgatott Emberek a havasonja az egyetemes filmművészet világszerte becsült darabja. Szerepe volt az olasz neorealizmus zászlóbontásában. Azóta sem nagyon fordult elő, hogy fontos iskola kibontakozásához teremtő inspirációkkal járultunk volna hozzá. Új időszámítás kezdetét jelenti a magyar film történetében.

Az Emberek a havason témája Nyírő József novellája alapján a társadalmi egyenlőtlenség, a kiszolgáltatottság, a megalázottak és megszomorítottak világa. Szőts István költői magasságokba emeli az elbeszélést. Megejtő közvetlenséggel és őszinte rokonszenvvel viszi vászonra a havasok hőseit, s eszményeket is ebben a puritán szférában talál ilyen az önfeláldozás, a tisztesség, a becsület, a szolidaritás. A romantikus szemlélet és a keserű antikapitalizmus sajátos jelképekbe ágyazott. Görbe János, Szellay Alice és Bihari József színészi teljesítménye nagymértékben járul hozzá a film magas hőfokához. A rendező a vizualitás nyelvén fogalmazta meg azt, amit pályatársai szavakkal sem voltak képesek életre kelteni.

(részlet)



Letöltés: ITT (cinemastore.hu link)

Nyirő József: Isten igájában (mp3)

Nyirő József
Isten igájában
(hangoskönyv)


Felolvassa: Szoboszlai Éva


Az író alteregója – Hargithay József – nem elhivatottságból, hanem kötelességtudatból lesz pap, hogy özvegy édesanyját és testvéreit eltarthassa. Már a szemináriumban gyötri az önvád, hogy csupán képzeli vagy hazudja hivatástudatát. Később, fölszentelt papként eszmél rá, valójában székely népét kell szolgálnia, a nyomorúságban vergődő, mindenkitől kiszipolyozott, senkitől nem segített erdélyi magyarságot. Átéli a faluban a háború kitörését, a lelkesedés első mámorából való irtózatos kiábrándulást, a szörnyűségek szörnyűségének igazi arcát, a front mögötti életet, a nyomorult kis falu szenvedését, ahol ő is mint plébános folytonos nyomorban él, a nép naiv felbuzdulásait és hálátlanságait, a hadikórház borzalmait, aztán a végleges katasztrófát, a román imperiumot, a magyar sors veszendőségét. Megismeri a gyöngeség és az áldozatosság riasztó és nemes példáit, a kitaszítottságot és a fölemelő szolidaritást, hiszen semmiféle ágában a magyar törzsnek nem él ez a szolidaritás olyan mélyen és közvetlenül, mint a székelyben. Végre egy tiszta, szenvedélyes szerelem leszakítja róla a reverendát, amelyen kezdettől fogva hasadások voltak, kilép a papi rendből, s új hittel új életet kezd akkor, amikor rémült tömegek menekülnek Erdélyből.

Nyirő József súlyosan átélte az erdélyi magyarság minden időben fájdalmas kiszolgáltatottságát, elesettségét, kihasználatlan jóakaratát és tehetségét, így a cselekvő emberség és a közösségi értéktudat jegyében alkotta meg élete egyik legjelentékenyebb művét, a két világháború közötti magyar próza sikeres, nagy hatású darabját.


Download 565 MB MP3/ZIP:

• http://data.hu/get/2281168/Nyiro_Isten.igajaban.z01
• http://data.hu/get/2281159/Nyiro_Isten.igajaban.z02
• http://data.hu/get/2281164/Nyiro_Isten.igajaban.z03
• http://data.hu/get/2281157/Nyiro_Isten.igajaban.z04
• http://data.hu/get/2281166/Nyiro_Isten.igajaban.z05
• http://data.hu/get/2281158/Nyiro_Isten.igajaban.zip

Nyirő József: Az én népem (mp3)

Nyirő József
Az én népem
(hangoskönyv)


Zordonabbul és mégis megbékéltebben, megrázóbban és megnyugtatóbban még nem rajzolta meg soha senki a magyar kisebbségi élet sorsát, mint Nyirő József Az én népemben. A regényben két világ feszül szembe egymással a két háború közötti Székelyföldön: a román jegyzők, csendőrök, szolgabírók és pópák uralma, amely mohón igyekszik elorozni mindent a székelyektől, és a mélységekben ott munkál az emberekben az ösztönös humánum, amely az ellenséget is emberszámba veszi, segíteni próbál rajta. A regény főhőse, Botár Béla, küszködő, megcsalt, meghurcolt református pap, havasi viharban indul annak a román szolgabírónak a keresésére, akinek személyes indokból a halálát kívánhatná. Elszerette a feleségét, a kétgyermekes papnét, és úri modora ellenére a legagyafúrtabb és legaljasabb módszereket veszi igénybe a pap elpusztítására. Botár Béla nem tehet másként, erre kötelezi a lelkiismerete, Isten parancsai, az emberi hagyomány. Olvashatjuk a regényt szerelmi történetnek. Olvashatjuk költői vallomásnak az anyaföld iránt érzett szeretetről, a csak azért is helytállásról. De ott rémlik mindezek mögött a magyar tanítóból románná lett renegát emberi tragédiája is. Nyírő, a realista, érzékelteti, hogy milyen szörnyű nyomás nehezedik a tanítóra, valósággal az éhhalál elől menekül a románosodás csapdájába, de a román hatalomnak csak addig van szüksége a felajánlkozására, az ő románságára, amíg sikerül megszereznie a magyar iskolát, megsemmisíteni az anyanyelvű oktatást. Az iskolájukból kiebrudalt magyar gyermekeknek nem marad más fegyverük, csak az imádság. Mondják a Miatyánkot, újra mondják, ebbe kapaszkodnak. A felnőttek másként válaszolnak az örökös kisemmizésre, megaláztatásra. Megszületik bennük és elmélyül a kisebbrendűségi érzés, mintha ez védelem lehetne a hatalommal szemben. A székely pap nem tud ebbe beletörődni, népmentő terveket melenget, ezek hívják ki ellene a román elnyomás bosszúját, és majdnem a halálba kergetik. Ám ez a könyv mégsem gyűlöletre, hanem szeretetre tanít. Nyirő József elénk tárja a székely nép csalódások és megpróbáltatások ellenére is töretlen és törhetetlen hitét, amely a regény végén iskolaépítő kedvbe szökken, és biztosan mutatja az irányt a jövőbe.

Download 569 MB MP3/ZIP:

• http://data.hu/get/968684/nyiro_azennepem.z01.html
• http://data.hu/get/968788/nyiro_azennepem.z02.html
• http://data.hu/get/968898/nyiro_azennepem.z03.html
• http://data.hu/get/968919/nyiro_azennepem.z04.html
• http://data.hu/get/968979/nyiro_azennepem.z05.html
• http://data.hu/get/968551/nyiro_azennepem.zip.html

Csaba királyfi legendája

-Kézai Simon krónikája és egy székelyföldi népmonda alapján-

Amikor Atilla meghalt, a nyugati népek még jobban reszkettek, mert a fiaitól kezdtek félni. Mert Atillának annyi fia volt, hogy mint egy népet, megse lehetett őket számlálni. Mindenki azt hitte, hogy utána az egyik fia fog uralkodni. De a ravasz német fejedelmek Aladár pártjára álltak, mert ő Krimhilda német fejedelemasszonytól származott. A hunok Csabát pártolták, aki a görög császár leányának a fia volt. Mind a két fiú uralkodni kezdett, de végül a kard döntött közöttük. Az első ütközetben Csaba győzött. Ekkor azonban Aladár nagy sereget gyűjtött, és Csaba népét Szikambria közelében megtámadta. Két hétig folyt a küzdelem, míg végül Csaba seregét úgy legyőzték és szétszórták, hogy Atilla fiaiból és a hunokból csak nagyon kevesen maradtak meg. Ebben a csatában, amelyet a hunok Krimhilda csatájának neveztek, rengeteg német vér is elfolyt. Ha a németek nem szégyellnék, és őszintén szólnának róla, elmondhatnák, hogy a Dunából több napon át sem ember, sem állat vizet nem ihatott, mert a folyó Szikambriától egészen Potenciána városáig kiáradt a vértől. Csaba vezér elmenekült a csatából, és tizenötezer hun vitézzel Görögországba vonult. De nem maradt ott sokáig, hanem visszatért rokonaihoz, atyjának népéhez Szittyaországba. Ezenfelül még megmaradt háromezer hun, akik Csigle mezején telepedtek le. Ők azonban annyira féltek a nyugati népek bosszújától, hogy attól fogva magukat nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték, és az ország keleti részére költöztek. A székelyek a hunok utódai, bár származásuk, idegennel nem kevert vérük, szigorú szokásaik és földjeik tekintetében nagyon eltérnek a magyaroktól. A székelyek még nem felejtették el a szittya betűket, botokra felvésve szívesen használják ezeket. Telt-múlt az idő, sírba szállottak a hun vitézek, és már az unokáik hordták a fegyvert, amikor a szomszédos népek nagy sereggel támadtak a székelyekre. Késő éjszakáig folyt a harc, és már-már elveszett a székelység, amikor csoda történt. Az égboltozat Tejútján, amelyet azóta a Hadak Útjának neveznek, egy lovascsapat jelent meg. A csapat élén Csaba királyfi vágtatott, aki a holtak szellemét új csatára vezette. Az égből leszállt csapat az ellenséget elsöpörte, aztán a Hadak Útján némán visszatért a magas égbe.

Mindezek után a székelyek híven őrizték az erdélyi határt. Amikor meghallották, hogy a magyarok Szkítiából elindultak, és Pannóniába akarnak letelepedni, nagy örömmel elébük siettek. A találkozásnak a magyarok is megörültek, és Erdély őrzését a székelyekre bízták.