Lencsevégre kapott csend - A hegyek, amik körülölelnek

Móra László: Karácsonyi imádság

Boros Fortunát: A csiksomlyói kegyszobor története

"Kedves véreim, kik föntartva őseitek buzgó hitét, elmentek Csiksomlyóra a csodákkal jeleskedő Szűzhöz, az ő lábai előtt lélekben megtisztuljatok, könnyeitek elsírjátok, örömötök kiöntsétek, lélekben megerősödjetek: vigyétek innen haza magatokkal azt a törhetetlen hitet, mely őseiteket jellemezte."

Tartalom:

Csiksomlyó
Csiksomlyó régi búcsujáróhely
A kegyszobor külső leírása
Csodás események
A székelyek ősi buzgóságának letörésére irányuló törekvések
Sámbár Mátyás jezsuita
Az elmenekített kegyszobor
Mit vigyetek magatokkal haza?

Letölthető ITT

Csík zenekar - Tiszta szívvel (1998)

Kiskunság, Bácska, Sárköz, Gyimes, Székely land, North-Mezőség, Moldva, Oltenia: these are the areas where the band selected the materials for its record.

ITT megtalálható (Hálás köszönet Jencuskának)

01. Kunverbunk
(Kunszentmiklós - Kiskunság)
02. Oláhos, Lassú és frisscsárdás
(Kecskemét, Kiskunhalas, Jakabszállás - Kiskunság)
03. Rózsa, rózsa, labdarózsa levele
(Bátmonostor - Bácska)
04. Csárdás, friss és mars
(Kalocsa - Sárköz)
05. Keserves, lassúmagyaros és féloláhos
(Gyimesközéplok - Gyimes)
06. Sebes forduló, csárdás és verbunk
(Magyarpéterlaka - Székelyföld)
07. Calus
(Muntenia, Oltenia - Románia)
08. Halottkísérő
(Bethlen - Észak-mezőség)
09. Karácsonyi és újévi köszöntő
(Klézse, Lészped - Moldva)
10. Öreges és lassú csárdás, szökős és cigánycsárdás
(Bethlen - Észak-Mezőség)
11. Hétlépés
(Erdőszombattelke - Észak-Mezőség)

János Csík – violin, voice
Mihály Dresch - tárogató, flute
Gyula László Kozma – double bass, tambur
Marianna Majorosi - vioce
Zoltán Nagy - cimbalom, tambur, voice
Lóránt Vass – viola, 3-stringed viola

Kormorán: A székelyek szentje - Kőrösi Csoma Sándor

Kormorán: A székelyek szentje ITT letölthető

nagy köszönet Jencuskának.

Kőrösi Csoma Sándor rövid életrajza:

1784. március 27-én szegénysorsú székely kisnemesi család hatodik gyermekeként megszületett Csoma Sándor. (Egyes források (Szilágyi Ferenc kutatásai) szerint 1787-ben született.) Édesapja Csoma András határőr katona, édesanyja Getse Krisztina. Hat testvéréből három érte meg a felnőttkort: Júlia, Krisztina és Gábor (1788-1850). Április 4-én megkeresztelték. 1790-ben megkezdte tanulmányait az elemi iskolában. 1799-ben édesapjával felgyalogolt Nagyenyedre és beiratkozott a Bethlen Kollégiumba, ahol „szolgadiákként” kezdte meg tanulmányait: kisebb munkákért pénzt keresett, abból fizette tandíját. Már enyedi diákként érlelődött benne a gondolat, hogy fel kell keresse ősei hazáját. 1807-ben befejezte gimnáziumi tanulmányait. 1815-ben befejezte főiskolai tanulmányait. Elindult Németföldre, Bécsben konzultált Ujfalvy Sándorral, majd egy – valószínűleg – heidelbergi tartózkodás után ment Göttingenbe. 1816 – 1818 között a Göttingeni Egyetem angol ösztöndíjas hallgatója volt, Johann Gottfried Eichhorn tanítványaként orientalisztikával foglalkozott. Ekkor már 13 nyelven írt, olvasott. Tanulmányai után hazatért Erdélybe és felvette a kapcsolatot a kolozsvári tudóskörrel, Döbrentei Gáborral, Gyarmathi Sámuellel, Kenderesi Mihállyal. 1819. november 24-én Csoma Sándor Nagyenyedről indult útjára. November 28-án a Vöröstoronyi-szorosnál lépte át szülőföldje határait. Így írt egyik levelében: „Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, s Keletre jövök, s ahogy csak lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak általában, és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem történetében”.

Nyírő József: Halhatatlan élet (könyvajánló karácsonyra)

Nyírő József regénye a székely nép elpusztíthatatlanságáról - Halhatatlan élet

A munka, a családiasság, az összetartás regényében az író a székely falu idilli képét rajzolja meg a csavaros eszű és mindig tréfálkozó Bojzás Küs Dani és Péter Anikó szerelmének háttereként. Dani „jókedvű, mókás, furfangos, tréfacsináló kolontos”, igazi Uz Bence-féle góbé. Az ő legénnyé serdülése, szerelme, házasságkötése, apává válása adják a regény vezérfonalát, amelyet vidám és szomorú történetek váltakozva egészítenek ki: miként küzd Dani a mindennapi kenyér és megélhetés gondjaival, vagy éppen a román hatalom képviselőivel.

Nyírő az egyszerű falusi élet mindennapjaiban kívánja felmutatni az élet szépségeit és erejét. A mű középpontjában – címének megfelelően – a „halhatatlan élet" áll, a születés és halál körforgása, amely örök és elpusztíthatatlan. A regény könnyű, derűs olvasmány, a szereplők állandóan tréfálják egymást, a viták vígjátékba illően rendeződnek, csupán az utolsó oldalakon komorul el a történet - amikor kitör a háború és Danit behívják katonának.

A tragédiát sejtető vég ellenére az író mégis azt mondja, hogy az egyes ember elpusztulhat, de a nemzet, a székely-magyar nép elpusztíthatatlan. Nyírő írói eszköztárának egész gazdagsága felvonul: remek jelenetező képessége, életimádata, mélyen átélt istenhite, a székely népi misztika ismerete, pazar élő nyelve, finom lélektani megfigyelőképessége, jellemábrázoló tehetsége, természetfestő ereje, melyek kifogyhatatlan mesélőkedvvel és szeretettel párosulnak.

Indul a "Szekler Earth"

A Google virtuális földgömbjén, a Google Earth-ön hamarosan elérhetővé válnak a székelyföldi nevezetességek, turisztikai célpontok is.

Egy székelyudvarhelyi cég ugyanis azon dolgozik, hogy ezeket a helyszíneket feltérképezze, és egy-egy bemutató videóval vagy fényképalbummal együtt elérhetővé tegye az interneten keresgélő felhasználók számára. A Hargita megyei önkormányzat által is támogatott projekttel a kezdeményezők turistákat csalogatnák a térségbe – írja csütörtöki számában a Hargita Népe című csíkszeredai napilap.

„Szekler Earth” – így viccelődik a legújabb virtuális Székelyföld-térkép leendő nevével a keresőóriás szolgáltatására épülő honlap kitalálója és kivitelezője, Fazakas Szabolcs. A székelyudvarhelyi vállalkozó ugyanis a világszerte elterjedt, több mint félmilliárd felhasználó által letöltött, de ezeknek csupán mintegy fele által aktívan használt Google Earth felületén teszi elérhetővé Székelyföld nevezetességeit, turisztikai célpontjait vagy történelmi helyszíneit.

A még tesztelés alatt álló, de várhatóan egy-két napon belül az internetező felhasználók számára is elérhetővé váló honlap Fazakas szerint kitűnő lehetőséget nyújt majd arra, hogy a turisták kedvet kapjanak ahhoz, hogy ellátogassanak a vidékre.

(MTI nyomán)

SZÉKELY ÖRÖKSÉG HETE ZETELAKÁN

Székelyföld ébredése

Székelyudvarhelyen

Csíkzsögödön


Forrás: kuruc.info

Ad-Ventus Domini

Tamási Áron hangfelvétele "...az igazságot is meglehet szokni"

A második fordulóban is autonomista szavazásra buzdít az SZNT

Autonómiára való szavazásra buzdítják a székelyföldi magyarokat a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetői és több erdélyi magyar közéleti személyiség, akik azt javasolják, hogy a romániai elnökválasztás második fordulójában a választók írják rá a szavazócédulára egy külön négyzetbe az autonómia szót, és üssék rá a pecsétet.

Az interneten az Autonomia.kerekasztal.ro cím alatt civil kezdeményezésként indult a Tegyük láthatóvá közösen a Székelyföldet! nevű „mozgalom”. Elindítói arra kérik a Székelyföldön élő magyarokat, hogy a román elnökválasztás december 6-i második fordulójában sem Traian Basescura, sem Mircea Geoanára ne szavazzanak.

(MTI)

A székely zászló lett Hargita megye hivatalos lobogója

Mostantól a székely zászló Hargita megye hivatalos lobogója – a megyei önkormányzat erről szóló döntéséről pénteken számolt be a helyi magyar sajtó.

A kék és aranyszínű, napot és félholdat tartalmazó megyezászló hasonlít ahhoz a lobogóhoz, melyet korábban az SZNT által szervezett székelyudvarhelyi székely nagygyűlésen fogadtak el.


Hargita megye zászlója

Ezután senki nem vetetheti le, nem büntetheti használatát a székely zászlónak Hargita megyében, mivel a megyei önkormányzati testület elfogadta azt a megye hivatalos lobogójának – jelentette be Borboly. Hozzátette: ha a jelenlegi megyék helyett majd lesz külön Székelyföld közigazgatási egység, ez a döntés érvényét veszti, és az új közigazgatási egység saját szimbólumokat fogadhat el.
Az RMDSZ színeit képviselő Borboly által benyújtott határozattervezet ellen szavaztak a Szociáldemokrata Párt (PSD) önkormányzati tagjai, akik szerint a zászló nem képviseli a megyében élő, adófizető román lakosságot. „Hasonló tervezetek elfogadása előtt illene kikérni a román lakosság véleményét a témában. Senkinek nem hiányzik Hargita megyében, hogy a székely szimbólumok hivatalossá tételével etnikai konfliktusokat szítsunk" – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek az egyik román képviselő.


Székelyföld zászlója

A tervezet ellen szavazott a Magyar Polgári Pártot (MPP) képviselő Árus Zsolt is, hét polgári párti tanácsos tartózkodott. Mint elmondták, nem értenek egyet azzal, hogy Hargita megye kisajátítsa a Székelyföld lobogóját. Borboly Csaba a Krónikának elmondta: Hargita megye nem törekszik kizárólagosságra, a székely zászlót Kovászna és Maros megye, sőt bármelyik település elfogadhatja saját lobogóként.

MTI

TOMPA LÁSZLÓ: Röghöz kötve

Azért, hogy itt a tél
Sokáig elhenyél,
S még távozóban is mindegyre visszamordul:
Sebaj - képzeletem
Átcsap a hegyeken,
S télen is nyárra lel a havas ormokon túl!

Fa, melyet rút rögök
Nehézkes nyüge köt,
Nyújtóznám: s földre csüng terhétől koronám is.
De álmomban velem
Yacht ring a tengeren,
S száz szépséggel itat India, Róma, Párizs!

Ha meg sújtott fajom
Végzetét fájlalom,
S búm testvérbút eseng - olyankor villanatra:
Látok sok nagyranőtt,
Búsongó finn fenyőt,
S Küküllőnkböl felémzúg, harsog az Imatra -



(sz. 1883, Székelyudvarhely-megh. 1964) erdélyi költő, de a költészeti életben jobbára csak verseivel van jelen. 1918-ban, vármegyei tisztviselőként hűségesküt kellene tennie a román államnak, amit megtagad, ezért állását veszti. 1944-ig a Székely Közélet c. lapot szerkeszti. Verseivel megnyeri a Helikon nagydíját is. Bensőséges barátság fűzi a nagy erdélyi festő, az irodalmi élet egész galériájának portréját felvonultató zsögödi Nagy Imréhez, több versét a mester egy-egy festménye ihleti. Ugyanígy, Tompa jótékony hatással volt - klasszikus hangvételét megőrizve - a későbbi erdélyi poétákra is.

Jármos fogat

Zetelaka utolsó tehenes-jármos fogata. Baksa hagyománytisztelő.

Piros-Fekete

Dalriada - Arany-Album (2009)

"Rossz időket érünk,
Rossz csillagok járnak.
Isten ója nagy csapástól
Mi magyar hazánkat! - "

Arany: Zách Klára

1. Zách Klára
2. János Pap Országa
3. Bor Vitéz
4. Ágnes Asszony 1. rész
5. Ágnes Asszony 2. rész
6. Szent László 1. rész
7. Szent László 2. rész
8. A Walesi Bárdok 1. rész
9. A Walesi Bárdok 2. rész
10. A Walesi Bárdok 3. rész
11. A Rab Gólya
12. Szondi Két Apródja 1. rész
13. Szondi Két Apródja 2. rész

Stílus: Folk Metal zene

ITT - köszönet Jencuskának :)


"Három teljes álló napig
Vívott a pogánnyal Laczfi;
Nem hiányzott a székely szív,
De kevés a székely harcfi
Míg a tatár - több mint polyva,
Vagy mint a puszták fövénye -
Sivalkodik, nyilát szórja,
Besötétül a nap fénye.

Már a székely alig győzi,
Már veszélyben a nagy zászló,
De fölharsog a kiáltás:
"Uram Isten és Szent László!"
Mint oroszlán, ví a székely,
Megszorítva, nem megtörve...
Most a bércen láthatatlan
Csattog a nagy ércló körme."

- részlet - Szent László legenda

Kaláka - Arany János

Tartalom:
01. Bajusz
02. Tetemre hívás
03. Rege a csodaszarvasról
04. Zách Klára
05. A walesi bárdok
06. Szülőhelyem
07. Családi kör
08. Ősszel
09. A tamburás öregúr
10. Néma bú
11. A világ
12. Agio-világ
13. Írószobám
14. A tudós macskája
15. Népdal
16. Toborzó
17. Alkalmi vers
18. Régi jó időből
19. Epilógus


ITT

WASS Albert - MIRE A FÁK MEGNŐNEK (Hangoskönyv)

Mire a fák megnőnek című történelmi regény hősei - Varjassy István báró, volt huszárkapitány és felesége, Bátonyi Péter és családja, a Szamos völgyében meghúzódó kis falu, Doboj lakosai: magyarok, románok, szászok és zsidók - küzdelmein keresztül a szerző a magyarság sorsának alakulását kívánta megrajzolni a szabadságharc leverését követő időktől a hatvanas évek elejéig.

Letöltés ITT (nem saját feltöltés).

WASS Albert - HAGYATÉK (Hangoskönyv)

A kötet az író válogatásában közli Wass Albert életművének ugyan nem a legjavát , csupán legjellemzőbb részeit. Lényegében néhány szép novella, néhány - gyermekeinek írt - mese (Elindul egy élet; A titokzatos őzbak; A vízileány; Mese a mókusról, aki szeret vitatkozni stb.) és egy 1985-ben írt, egészen különös és szép regény található a kötetben. Az elbeszélések is, a mesék is egy Nyirőn, Tamásin tájékozódó, a mezőségi nyelvet bravúrosan kezelő, az erdélyi hegyeket, embereket, hangulatokat kitűnően ismerő író alkotásai; üdék, kedvesek, megragadóak, mélyen líraiak.


Letöltés ITT (nem saját feltöltés)

Petőfi Sándor: A nemzethez

Konduljanak meg a vészharangok!
Nekem is egy kötelet kezembe!
Reszketek, de nem a félelemtől;
Fájdalom és düh habzik szivembe'!

Fájdalom, mert düledék hazámra
Uj viharnak közeledtét látom,
És düh, és düh, mert tétlenkedünk, mert
Nem szakad le szemünkről az álom.

Pillanatra fölriadt e nemzet,
S szétnézett, mi zaj van a világban?
És a másik oldalára fordult,
S mostan ujra aluszik javában.

Ébredj, ébredj, istenverte nemzet,
Aki ott az elsők közt lehetnél,
S kárhozatos lomhaságod által
Mindig hátul és alant hevertél!

Ébredj, hazám, mert ha most nem ébredsz,
Soha többé nem lesz ébredésed,
S ha ébredsz is, annyi időd lesz csak,
Míg nevedet sírkövedre vésed!

Föl, hazám, föl! százados mulasztást
Visszapótol egy hatalmas óra,
"Mindent nyerni, vagy mindent veszítni!"
Ezt írjuk föl ezer lobogóra.

Oly sokáig tengődtünk mi úgy, hogy
Volt is, nem is a mienk az ország;
Valahára mutassuk meg már, hogy
Senkinek sincs semmi köze hozzánk.

Vagy ha végzés, hogy el kell enyésznünk,
Irtsanak ki hát ezen világból!...
A haláltól, nem tagadom, félek,
De csupán a becstelen haláltól.

Haljunk meg, ha nem szabad már élnünk,
Haljunk meg oly szépen, oly vitézül,
Hogy azok is megsirassanak, kik
Eltörölnek a földnek szinérül!

Legyen olyan minden ember, mintha
Zrínyi Miklós unokája volna,
Harcoljon ugy minden ember, mintha
Egyedül rá támaszkodnék honja!

Oh de akkor, akkor nem veszünk el,
Akkor élet és dicsőség vár ránk,
Akkor saját örök birtokunk lesz,
Ami után eddig csak sovárgánk.

Föl hazám, föl nemzetem, magyar nép!
Lépj a síkra gyorsan és egyszerre,
Mint a villám oly váratlanúl és
Oly erővel törj ellenségedre.

Hol az ellen, kérdezed? ne kérdezd,
Mindenütt van, ahová tekintesz,
S legnagyobb és legveszélyesebb az,
Ki mint testvér símul kebleinkhez.

Köztünk van a legnagyobb ellenség,
A cudar, az áruló testvérek!
S egy közűlök százakat ront el, mint
A pohár bort az egy cseppnyi méreg.

A halálos itéletet rájok!
Százezerszer sujtson bár a hóhér,
Bár a házak ablakán foly is be
Az utcáról a kiáradó vér!

Könnyü bánni külső elleninkkel,
Ha kivesznek e belső bitangok...
Félre most, lant... futok a toronyba,
Megkondítom azt a vészharangot!

Pest, 1848. augusztus

REMÉNYIK SÁNDOR

A KARÁCSONYFA MEGÉRKEZIK

Mögötte elmaradt a nagyhavas,
Mögötte elmaradt a rengeteg,
A piacon most megállnak vele
A nagy utat járt, csendes szekerek.

Vizsgálgatják növését, termetét,
Az emberek közt kézről-kézre jár.
Az óriás lemetszett, csonka karja,
A kis fenyőfa: karácsonyfa már.

Csodálkozva tekintget szerteszét
És fájón leheli ki illatát.
Egyben ünnepre felszenteltnek is,
Halálraszántnak is érzi magát

A KARÁCSONYFA PANASZKODIK

El-elnézlek, ti hontalan fenyők,
Ti erdő-testből kitépett tagok.
Hányan mondhatják el ma veletek:
Ó én is, én is hontalan vagyok!

Piacra vitték a testem, s a lelkem,
És alkusznak az életem felett.
És fehér vattát aggatnak reám:
Mű zuzmarát a zuzmara helyett.

Tudom: elszárad a levágott kar,
Tudom: én vissza nem jutok soha
Az ősrengeteg anyakebelére.
Sorsom: lapály a csúcsokért cserébe.
S a végtelen helyett egy szűk szoba.

A KARÁCSONYFA ÉNEKEL

Ha szűk szoba: hadd legyen szűk szoba.
A szűk szobában is terem öröm,
Gyúl apró gyertya ínség idején,
Óh csak ne legyen sorsom bús közöny,
Óh csak legyek a fény forrása én,
Apró gyermekek bálványozott fája,
Én az idegen, én a jövevény,
Égő fenyőfa, égő áldozat,
Akit az Isten ősi otthonából
Emberek örömére elhozat.
Csak rajzolódjék mélabús árnyékom
Imbolyogjon a szűk szobák falán,
Mindegy, hogy mi lesz velem azután.

Dutka Ákos: Karácsonyi beszélgetés az Úr Jézussal 1923-ban

Ha e beteg, bolond világra
Uram, még egyszer megszületnél,
Bár milliónyi templomod van,
Kezdhetnél megint Betlehemnél.
Szalmajászolnál rangosabb hely
Uram, tenéked ma se jutna:
Soha messzibb a Te országod,
"Miatyánkod" bár mindenki tudja.

Ha így jönnél Názáretből
Sápadtan, fázva, december este,
Az ügyefogyott szenvedőkhöz
Párizsba, vagy Budapestre,
S leülnél az éhezők közt
S abból, amit valaha mondtál
Mesélnél új vigasztalásul -
Elfognának a tizedik szónál.

Mondjál csak új Hegyibeszédet
S amit mondtál a gazdagokról
S ha gyűlnének az elhagyottak
S szólnál az Írás-forgatókról
S ha megpróbálnád Uram még egyszer
Az Embert rávenni Szeretetre -
Internálnának, esküszöm rá,
Ha nem is vernének mindjárt keresztre.

Wass Albert: Átoksori kísértetek (részlet)

"...Csak azt tudom, hogy mindezek a régi szokások ma már rendre kipusztulnak mindenütt a világon, mint ahogy kipusztulnak a sárkányok, a tündérek és a csodatevő fák.

Egy új gyökértelen társadalmi osztály veszi rendre kezébe a világ irányítását mindenütt, egy osztály, melynek nincsenek tradíciói, s ezért ellene van minden tradíciónak. Egy osztály, melynek nincs múltja és nincs hite, melynek nincsenek erkölcsi értékei sem, s ezért üldözi a múltat, kineveti a hitet, s gúnyt űz minden erkölcsi értékből."

(Wass Albert Átoksori kísértetek c. regénye: 35. oldal)

Arany Janos: VÁGY

Nem itt, nem itt van az én világom;
Más vidék az, ahova én vágyom!
Illatosabb, napfényesebb róna,
Mintha nem is az a napja volna.

Erdő, mező változatos színnel -
Mesteri kéz olyat soh'se színel:
Kék ligetek, kék hegyek aljába'
Fürödik a puszták délibábja.

Ott van az én egyszerű tanyácskám,
Mintha most is szemem előtt látnám;
Kertem is van: talpalatnyi birtok...
Most is abban ültetek és irtok.

Csemetéim bodorodva nőnek,
Hosszu sorral mind elémbe jőnek,
Örömarccal, mint hálás növendék,
Mutogatván a piruló zsengét.

Nőjetek is nagyra, kicsiny fáim,
Szülőhazám kedves rónatájin:
Hadd legyen ott jó pihenésem még,
Mielőtt egy hosszabb útra mennék.

Lombjaitok hűse ha beárnyal:
Zeng fölöttem szózatos madárdal;
Ismerem én e madarat régen,
Dalt ezután is hoz az énnékem.

Egyszerű dal, egyszerű sziv s lélek
Sorsosi az avatag fedélnek! -
Földi ember kevéssel beéri,
Vágyait ha kevesebbre méri.
(1853)

A régi székely Himnusz

Ó, én édes jó Istenem,
Oltalmazóm, segedelmem,
Vándorlásban reménységem,
Ínségemben légy kenyerem.

Vándor fecske sebes szárnyát,
Vándorlegény vándorbotját,
Vándor székely reménységét,
Jézus, áldd meg Erdély földjét.

Vándor fecske hazatalál,
Édesanyja fészkére száll,
Hazajöttünk, megáldott a
Csíksomlyói Szűz Mária.


A székely Himnusz ősi változata: úgy szövegében mint dallamában egyedi, sajátosan székely (magyar). A székely nép Szűzanyához azaz Babba Máriához való ragaszkodását fejezi ki benne.
Dallama sajátosan ereszkedő, pentaton dallam. Bartók Béla ezt a népzenei témát menti át saját művébe az Este a székelyeknél rubato részébe. Erdélyi népdalgyűjtései során fedezte fel ezt a sajátos ősi dallamvilágot. Lelkendezve írja egyik levelében, hogy nagy öröm töltötte el, amikor rábukkant erre a kincsre, amit a székelyek hosszú évszázadokon át oly hűen őriztek.

Ki tud többet "Szlovákiáról"?

És egy kis szlovák történelem:

· Melyik országban van Szlovákia?
· Hány szlovák idősebb, mint Szlovákia?
· Mondjon három szlovák királyt!
· Melyik szlovákiai városban koronáztak magyar királyokat, és melyik magyar városban szlovákokat?
· Ismertesse a szlovákok harcait az Oszmán Birodalom ellen!
· Soroljon fel három szlovák építészeti remeket!
· Hol éltek az ős-szlovákok?
· Hogy mondják szlovákul: Aranybulla, magyar forradalom és szabadságharc, irredentizmus?
· Ismertesse az önálló szlovák állam kisebbségi politikáját!
· Soroljon fel három magyarbarát szlovák politikust!
· Ismertesse, hogyan lehetne megoldani Szlovákia területi problémáit!
· Soroljon fel három szlovák nemesi családot!
· Hasonlítsa össze (elemezve) a szlovák címert a magyar címerrel!
· Melyik a legősibb szlovák város?
· Melyik maradt fenn tovább, a Magyar Korona vagy a szlovák korona?
· SMS-ben küldje el Szlovákia történelmét!
· Fejezze be azt a szólás-mondást: Adj a tótnak szállást,….

A válaszokat Ján Slota címére kérjük beküldeni!
A helyes beküldők között "szlovák" (tokaji) borokat sorsolunk ki.
A borítékra ne felejtsék ráírni a jeligét: Felvidék!

(Forrás: kuruc.info http://kuruc.info/r/22/49985/)

A nevemet legalább helyesen írják le!

Részlet Márai Naplójából: Halotti beszéd - prózában

"Névjegyet akarok csináltatni: két nyomdában járok, de mindenütt elutasítanak, mert a nyomdásznak nincs Ékezete. De ez a két ékezet, nevemnek ez a két ékezete, ez én vagyok, ez az enyém. Azért nem mondok le az ékezetről, s tovább keresek New Yorkban egy kézinyomdát, mely elvállalja, hogy a nevem ékezetes legyen. Ezt a két ékezetet meg kell mentenem, mert a személyiségemet meg kell itt mentenem. Ékezet nélkül nem vagyok én."

Én is ezzel küszködök napmintnap. Nevem két ékezetét nem engedem lelopni. Ha lehull, akkor már nem én leszek. Ugyancsak mindig nagy bonyodalom megmagyarázni mémeteknek és általában "művelt nyugatiaknak", hogy a magyarban a nevek sorrendje fordított, úgynevezett keleti sorrend (ugynígy használják a kínaiak meg a japánok és a Belső-Ázsiában élő velünk rokon népek. Érdekes a finnek pedig nem...).

Radics Géza: Úton a magyarság teljes felszámolása felé

A magyarság megérett a teljes és tökéletes hódoltságra, sőt, a teljes pusztulásra, olyannyira, hogy a legelemibb nemzeti érdekeit se képes megvédeni, de még csak tudatában sincs azoknak. Miért van az, hogy a pártvezéreknek - főleg a nemzetinek mondottaknak - és a polgári szervezetek vezetőinek most már közel két évtizede nem derengett fel, ha jövőt akarnak a magyarságnak, akkor a fiatalság felé kellene fordítani figyelő szemüket?
"Olyan kis ország (Izrael) részéről, mint mi, ez szinte döbbenetes. Azt látom, hogy fölvásároljuk Manhattant, és fölvásároljuk Magyarországot, és fölvásároljuk Romániát, és fölvásároljuk Lengyelországot. S ahogy én látom, nincsenek problémáink. A tehetségünk, az összeköttetéseink és a dinamizmusunk jóvoltából szinte mindenhová eljutunk."
Simon Peresz, Izrael elnöke
A fenti megjegyzés Izrael elnöke, Simon Peresz szájából hangzott el 2007. október 10-én a tel-avivi Hilton szállóban egy kereskedelmi összejövetelen, melyet a Máárív című izraeli héber nyelvű napilap közléséből fordított Hering József volt izraeli katona. Peresz elnökúr azonban nem a teljes valóságnak megfelelően fogalmazott.
Magyarországot ugyanis lényegében már felvásárolták.
Az egyetlen jelentős nemzeti tulajdon a magyar föld, aminek nagyobb része még - remélhetőleg - magyar tulajdonban van, de a jelenlegi kalózkormány azon dolgozik, hogy azt is idegen kézre játssza.
Marschalkó Lajos az Országhódítók című munkájában közli a Russischen Invaliden 1910. december 30-i számából:
"Testvérek! Hittestvérek! Az egész földkerekségen nincs egyetlen darab föld sem, amelyet könnyebben leigázhatnánk, mint Galíciát és Magyarországot. E két országnak mindenképpen a miénknek kell lennie, mert számunkra ott a legkedvezőbbek a körülmények. Ti, zsidó testvérek fáradozzatok minden erőtökkel azon, hogy mindkét országot teljesen birtokotokba vehessétek, ..."
Ami korunk Magyarországában történik, nem első ízben történik. Az 1867-es "kiegyezés" a zsidóság állampolgárságáról is rendelkezett. Ekkor kapták meg az állampolgárságot, addig nem lehettek azok. Nem csoda, hogy Deák Ferenc a "haza bölcse" lett. Bartha Miklós írja a Kazárföldön című munkája 61. oldalán: "... a kazárok (zsidók) tömeges bevándorlása 1868-ban kezdődött."
A tömeges bevándorlásnak nem kizárólag az állampolgárság elnyerése volt az oka, hanem nagyban hozzásegítettek az oroszországi pogromok, és Bartha szerint az, hogy Galíciában törvények szigorú alkalmazásával igyekeztek megfékezni az üzérkedést. Románia pedig lezárta határait előttük, viszont nyitva volt Magyarország határa. Gazdaságilag meghódították az országot, és József Attila elpanaszolhatta versében:
"S kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk."
A valóság az, hogy a másfél millió emberünk nem "kitántorgott" Amerikába, hanem a jövevények kihúzták a magyar középosztály talpa alól a szőnyeget, a megélhetést, és az utolsó pénzükön vettek egy hajójegyet Amerikába.
Ma szintén ez történik, de a tönkretetteknek nincs hová menekülniük.
Badiny Jós Ferenc írja a Mah-Gar a magyar (Buenos-Aires, 1976) című munkája 90 és 91-ik oldalán, hogy Argentínában meglátogatta (nem írja, hogy mikor, de a hatvanas-hetvenes években lehetett) egy jelentős zsidó ember Magyarországról, aki a legjobb visszaemlékezése szerint a következőket mondta neki:
"Mi, magyar zsidók professzor úr kutatásai és publikációi elé semmiféle akadályt nem gördítünk, sőt, köszönjük, ha még többet kutat. Ugyanis maga írja könyvében, hogy az emigrációs magyarság ifjúsága nem rendelkezik egy olyan erős, tradicionális alappal, amelyre büszke lehetne. Így ez a finn-ugor származási elmélet őket arra készteti, hogy ezt meg se említsék, hanem örömmel beolvadjanak a nyugati kultúrából származó azonos országok fiai közé, ahová bevándoroltak. Nem így a magyarul beszélő zsidó ifjak, akik külföldön is akárhová kerülnek a diaszpórában, beszélnek magyarul és - magyarul beszélő - jó zsidónak tartja meg őket a bibliai tradíció.
Professzor Badiny!
A magyarországi nép 100 év alatt kiirtja önmagát, és a tudománnyal foglalkozók 5 krajcárért el fogják adni az örökségüket.
100 év múlva mi - magyarul beszélő zsidók - leszünk a Mah-Garok, és köszönettel fogunk adózni Badiny professzornak, aki ezt kikutatta, és akinek a munkáira majd hivatkozni fogunk."
A hitetlenkedők kételkedhetnek, hogy e beszélgetés valóban megtörtént-e, avagy nem, de Magyarország megszállása, kisajátítása, meghódítása, sőt, az önpusztítás is kísértetiesen bekövetkezett.
De hogyan is kezdődött mindez?
A magyarság már 500 éve kiszolgáltatottságban él, de az 1848-49-es szabadságharcunk leverése gyökeresebb sorsfordulót eredményezett, mint ahogy arról beszélni szokás. A Habsburgok tudományosan megalapozott tervet dolgoztak ki a magyarság nemzeti önismeretének lerombolására, azon keresztül nemzeti önbecsülésének szétzilálására. E pokoli tervet a finnugor származáselmélet keretén belül, a Magyar Tudományos Akadémia felhasználásával léptették gyakorlatba. Lényege az volt, hogy a magyarságot a nyelvrokonság kapcsán a Nyugat-Szibéria kezdetleges műveltségű népeihez kössék, hogy ennek emlegetésével és az iskolákban való tanításával a lehető legmélyebbre gázoljanak a magyarság lelkületébe, megtörve nemzeti büszkeségét. E terv megvalósítása sikeres volt.
A magyarság csak a trianoni katasztrófa után kezdett föleszmélni, miután elindult egy egészséges szellemi kibontakozás, de amelyet a vesztes II. világháború gyökerestől elsodort.
Ami jó volt a Habsburgoknak, jó lett Moszkvának, és ami jó volt Moszkvának, az jó most a nemzetközi rablótőkének. A kommunista évtizedek, majd az immár 18 éve hazánkra szakadt nemzetközi "demokrácia" alatt felnevelkedett három nemzedék. Gyökértelen nemzedék, népi/nemzeti mivoltát nem ismerő, sőt, megtagadó nemzedék. A magyarság tehát megérett a teljes és tökéletes hódoltságra, sőt, a teljes pusztulásra, olyannyira, hogy a legelemibb nemzeti érdekeit se képes megvédeni, de annak még csak tudatában sincs azoknak.
Az 1980-as években meg is kezdődött az új honfoglalás alapjainak tudományos és történelmi hátterű lefektetése. Egyre-másra olvashattunk arról, hogy "a zsidók a mai Magyarország területén már a Római Birodalom idején, a 3. században éltek. A magyarok a 9. században foglalták el e területet", olvassuk a New York-i Magyar Élet 1980 egyik novemberi számában. Mit is akarnak mondani ezzel? Azt, hogy a zsidók megelőzték a magyarságot jó félezer évvel a Kárpát-medencében, tehát történelmi joguk van hozzá. Nesze neked, magyar őstörténet. Ezért kell ledélibábosozni minden kutatót, aki nem a finnugor őserdőben keresi a magyarság bölcsőjét?
A Reform 1991. március 8. számából a Magyar Honvéd március 1. számában közöl egy írást Antiszemitizmus, cionizmus, hazafiság címmel. Az elsőbbségről ebben is szó esik ilyen formában: "Úgy tudom egyébként, hogy a zsidóság nagyjából a honfoglalással egy időben jelent meg a Kárpát-medencében? Előbb. Zsidó sírkövet már jóval a magyarok bejövetele előtti időkből találtak itt." - hangzott az újságíró kérdésére Dr. Engländer Tibor, a Magyar Cionista Szövetség elnökének válasza. A budapesti főrabbi sem mulasztotta el ezt megemlíteni, mikor kihallgatást kapott a pápától, a Katolikus Egyház fejétől.
S hogy mindezek nem véletlen megjegyzések voltak a zsidó honfoglalás történelmi hátterének megalapozásához, igazolja, hogy azokban az években nemzetközi segítséget is kaptak.
Például: Az amerikai televíziós hálózat, a CBS is sugárzott az 1980-as évek első felében egy összeállítást a magyarországi zsidóság történelméről, helyzetéről, melyben az előzőek szintén említés kaptak. Az Insight 1990. április 9-i számában írja a Communism's Demise Leaves Jews to Piece Together a Past (A kommunizmusban szétzilált zsidóság ismét felépítheti múltját) címmel a következőt olvashatjuk: "Ilona Benoschofsky shows off a tombstone, a menorah barely visible on its surface. "This comes from the third century," the museum director explains. "A man named Judah. It proves the Jews were here before the Hungarians." (Benoschofsky Ilona egy sírkövet mutat, amelyen egy alig látható menóra van. "Ez a harmadik századból való", mondja a múzeumigazgató. "Az ember neve Judah. Ez bizonyítja, hogy a zsidók előbb itt voltak, mint a magyarok."
Érted, kedves Magyar Testvér?
Most ne csodálkozz, hogy kitúrnak otthonodból, és saját hazádban csak szolga lehetsz. Mint ahogy Badiny Jósnak mondta a magyarországi zsidó:
"A magyarországi nép 100 év alatt kiírtja önmagát, és a tudománnyal foglalkozók 5 krajcárért el fogják adni az örökségüket."
Nem gondoltad ugye, hogy nemzeti önismeretednek valami köze van jövődhöz? Nem gondoltad, hogy saját "értelmiséged" készségesen segédkezet nyújt megsemmisítésedhez?
Miért van az, hogy a pártvezéreknek - főleg a nemzetinek mondottaknak - és a polgári szervezetek vezetőinek most már közel két évtizede nem derengett fel, ha jövőt akarnak a magyarságnak, akkor a fiatalság felé kellene fordítani figyelő szemüket? Nem érnénk-e el többet, ha az ébredező fiatalságot látnánk el, magyarságismeretet gyarapító irodalommal, és megkülönböztetett figyelemben részesítenénk a Forrai Sándor Rovásírás Kör munkásságát, amely rovásírás-vetélkedőket rendez már évek óta a kárpát-medencei magyar fiataloknak?
Emlékezzünk csak vissza! Hogyan is kezdődik a Hegedűs a háztetőn (Fiddler on the roof) című film?
Tradition! Tradition! Tradition!
Hagyomány! Hagyomány! Hagyomány!
Minden jó szándék, minden igyekezet, ami nem a magyarság nemzeti önismeretének rendbetételét, azon keresztül nemzeti önbecsülésének visszaállítását szolgálja, falra hányt borsó, pusztába kiáltott szó.

Szebb jövőt!

Radics Géza
(A szerző Amerikában élő történész)

Régi krónikáink - Anonymus: A magyarok tettei

Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (Béla király Névtelen Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), az egyik magyar király jegyzője és krónikása (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne). Keveset tudunk róla; latinizált nevének kezdőbetűje mindenesetre P-vel kezdődik, mert magát csak „P. mester”-ként jelölte („P. dictus magister”, az általános filológiai értelmezés szerint „a mesternek mondott P”).


Műve a Gesta Hungarorum - A magyarok tettei.

Elolvasható és letölthető ITT.

Sajnos manapság, mint egyfajta viccre, úgy tekintenek erre az igenis csodálatos műre. Mivel a benne foglaltak a külföldi és főleg német történetírással nem nagyon egyeztethetőek össze, igyekeznek tudósaink mellőzni. Pedig világosan meg van írva benne a magyarok dicső történelme: szkíták, hunok, avarok, magyarok...
Ez a szemlélet végigkísérte a magyar szellemiséget mind a Habsburg elnyomásig. Külföldi, megbízott tudósok ekkor politikai indíttatásra kitaláltak egy egyszerűen emészthető elméletet, hogy a magyar nép valamiféle gyűjtögető életmódot folytató, medvekultuszt tisztelő távoli népekkel lenne rokon. Találtak pár szavat, amit nagy nehezen egyeztetni lehetett. Ugyanígy lehet persze minden nyelvvel egyeztetni szavakat. És a nyelv alapján történő beazonosítás korántsem lehetséges. Ideje lenne az iskolákban nem hülyeségeket tanítani: finnugorizmus stb.
A magyarok a Kárpát-medence ősnépe, történelme tele dícső tettekkel, nagy alakokkal... Erre minden magyar büszke lehet.

EGY BIZÁNCI KRÓNIKÁS ATTILÁRÓL

Föl, nemzetem, föl! Jussanak eszedbe
Világhódító híres őseid.
Egy ezredév néz ránk itélő szemmel
Attilától egész Rákócziig.
Hah, milyen múlt! Hacsak félakkorák is
Leszünk, mint voltak e nagy ősapák,
El fogja lepni árnyékunk a sárba
És vérbe fúlt ellenség táborát!

Petőfi Sándor: Élet vagy halál!

Than Mór: Attila lakomája (1846)

Priscos (Priszkosz) rétor beszámolója Attila lakomájáról


Egyszer a kelet-római császár követséget küldött Atillához. Ennek a követségnek egyik tagja Priscos rhetor leírta útjukat, Atilla udvarát.

Mint szemtanúnak a följegyzései történelmi fontosságúak.

Könyvében Atilla udvaráról többek között ezeket mondja:

Miután átkeltünk még néhány folyón, egy nagyobbacska helyiségbe érkeztünk. Itt Atillának fából és gyalult deszkából épített palotája volt, amely - mint beszélték - valamennyi palotája között a legszebb volt. Közelében fürdő volt, amelyhez a pannon földről hozatták a követ, mert azon a tájon a barbároknak nincs sem kövük, sem fájuk. Amikor Atilla bevonult a helyiségbe, hosszan elnyúló fehér fátylak alatt szép sorjában lányok mentek eléje és hun dalokat énekeltek. Amikor pedig főemberének, Onegésiusnak házához érkezett, kijött Onegésius felesége szolgák kíséretében, akik ételeket és bort hoztak. Az asszony üdvözölte Atillát és kínálta (ami a hunoknál nagy megtiszteltetés), hogy vegyen jó szívvel a felajánlott holmikból. Atilla kedves embere iránt való udvariasságbólé úgy lóhátról evett is, mialatt a körülötte lévő barbárok az ezüsttálat magasra emelve tartották. Megízlelte a felkínált pohár tartalmát is és aztán elvonult királyi palotájába, amely a többinél kimagaslóbb volt és egyébként is magasabb helyen emelkedett.

Mi Onegésius felszólítására az ő lakásán maradtunk. Másnap elmentem Atilla udvarába és ajándékokat vittem feleségének, akit Rékának hívtak. Az asszonyt puha szőnyegen fekve találtam. Szolgák vették körül, s vele szemben a földön is szolgáló leányok ültek, akik színes fonalakkal lepleket hímeztek, amelyeket barbár ruháik díszítésére készítettek. Odamentem, üdvözöltem s átadtam ajándékaimat. Aztán arrafelé mentem, ahol Atilla tartózkodott. Atilla őrei már ismertek s így senki sem tartóztatott fel. Nagy csomó ember közé jutottam és láttam, amikor Atilla kijött a zajongó és tolongó sokaságba. Büszke léptekkel ment a ház elé, miközben ide-oda tekintgetett. Aztán megállt a ház előtt, és sokan, akiknek peres ügyük volt, eléje járultak és fogadták ítéletét. Ezek után visszament a házba.

Amikor mi visszatértünk sátorunkba, Atilla egyik embere keresett fel bennünket azzal az üzenettel, hogy Atilla mindkettőnket meghív ebédre. A kijelölt időben megjelentünk az ebédre a nyugat-római birodalom követeivel együtt és megálltunk a küszöbön Atillával szemben. A pohárnok ottani szokás szerint kelyheket nyújtott át, hogy köszöntsük Atillára, még mielőtt leülnénk. Miután megízleltük a bort, székeinkhez mentünk, amelyeken az egész ebéd alatt ülnünk kellett. A székek két oldalt a szoba falai mellett voltak. Középen ült Atilla kereveten. Mögötte egy másik kerevet volt és emögött lépcsők vittek fel az ágyához. Az ágyat díszes fátylak és színes függönyök borítottak.

Az étkezésnél az első hely Atilla jobbján, a második balján volt. Onegésius a király kerevetétől jobbra ült, vele szemben Atilla két fia; a legidősebb fiú ugyanis atyja kerevetén ült, de egészen a szélén és atyja iránt való tiszteletből szemeit lesütve tartá.

Amikor mindnyájan elhelyezkedtünk, a pohárnok borral telt serleget nyújtott Atillának, aki az ülés sorja szerint az elsőt felköszöntötte. A felköszöntött mint megtisztelt felállott és nem is ülhetett le addig, amíg a megízlelt vagy éppen kiürített serleget vissza nem adta a pohárnoknak. Amikor már Atilla köszöntésével mindnyájunkat megtisztelt, a pohárnokok elvonultak, és helyettük mások jöttek, akik asztalkákat helyeztek elébünk. Mindenki szabadon vehetett az ő asztalára rakott ételekből. Nekünk és a barbároknak ezüst tálakban hozták a finom ételeket. Atillának azonban fatányéron és csak húst.

Atilla egyébként is minden tekintetben mértékletes volt. A vendégei elé arany és ezüst serlegeket tettek, az ő ivópohara pedig fából volt. Egyszerű volt a ruházata is, csak éppen tisztább a többieknél. Nem volt arannyal, drágakővel kirakva sem az oldalán lévő kard, sem sarujának szíjazata, sem lovának zablája, mint a többi skytháé.

Minden fogás után felállottunk, a serleget Atilla egészégére ürítettük s aztán újra helyet foglaltunk. Amikor beesteledett, fáklyákat gyújtottak. Ekkor két barbár jött be. Atillával szemben helyezkedtek el és maguk költötte dalokat énekeltek Atilla győzelmeiről és hadi dicsőségéről. Minden szem rajtuk csüggött. Némelyek az elmúlt háborúk emlékein elmerengve gyönyörködtek a dalokban, némelyek pedig, akiken az öregség már erőt vett, könnyekre fakadtak. Azután a skytha udvari bolond lépett be, aki mulatságos mókáival mindnyájunkat megnevettetett, csak Atillát nem. Ő nem indult meg s tekintete mindvégig változatlan maradt. Nem is láttuk, hogy akármit nevetve tett vagy mondott volna. Csak akkor nézett fel nyájasabban, amikor legifjabb fia bejött és melléje állt, mire ő nyájasan megcirógatta a fiú arcát.

(Dr. Girsik Gézáné és Magyar József, Magyar Múltunk, Dr. Girsik Géza kiadása, Buenos Aires, 1952, 29-32 old.)

István, a király

Szereplők:
István: Pelsőczy László /énekhangja: Varga Miklós/
Koppány: Vikidál Gyula
Asztrik főpap: Victor Máté
Réka Koppány lánya: Kovács Ottília /énekhangja: Sebestyén Márta/
Torda, a táltos: Deák 'Bill' Gyula
Sarolt István anyja: Berek Kati
Gizella István felesége: Sára Bernadett
Sebestyén pap Juhász Jácint
Laborc: Nagy 'Feró'
Német lovagok: Balázsovits Lajos, Körtvélyessy Zsolt, Halmágyi Sándor
Koppány feleségei: Nyertes Zsuzsa, Hűvösvölgyi Ildikó, Tóth Enikő
Regősök: Bródy János, Ifj. Csoóri Sándor, Koltay Gergely
Magyar főurak: Szakácsi Sándor, Sörös Sándor, Balázs Péter

Röviden a tartalom:

Maga a történet a régi Magyarország korában, 997-ben kezdődik, mikor Géza fejedelem meghal. A temetésen kiéleződnek a lappangó feszültségek, hiszen az ősi jog értelmében a fejedelmi család legidősebb férfitagja, Koppány az örökös. Sarolt, Géza fejedelem egykori felesége viszont erőskezű asszony, s ő mindenáron fiát, Istvánt akarja a trónra ültetni. A magyar nép megosztott: egy részük Koppányt, s vele együtt a régi, pogány életet támogatja, mások viszont Géza /és István/ pártján áll. István, miután elfoglalja végül a fejedelmi trónt, kénytelen harcolni nagybátyjával, Koppánnyal. Végül magyar és német csapatok segítségével győzi le a felkelő pogányokat. Koppány halála után nem sokkal István koronát kér és kap a pápától, s 1000-ben megkoronázzák: ő lesz Magyarország első királya.
A rockopera során ezt a történelmi eseményt vitték színpadra - kicsit másképp, kicsit szokatlanul, de kétségkívül zseniális színművészekkel, művésznőkkel, táncosokkal fantasztikus koreográfiával, énekkel és zenével

Színes magyar zenés film, 100 perc, 1984 készült.
Rendező: Koltay Gábor
Forgatókönyvíró: Koltay Gábor, Szörényi Levente, Boldizsár Miklós, Bródy János, Mészáros Katalin
Operatőr: Andor Tamás
Díszlettervező: Tóth Gyula
Jelmeztervező: Csengey Emőke
Zene: Szörényi Levente
Producer: Ónodi György
Látványtervező: Gócz Béla
Vágó: Losonci Teri

Letölteni ITT lehet. Köszönet érte jencuskát illeti.

Zajlik a sunyi honfoglalás avagy gondolatok arról, hogy lopott ágyban nem könnyű az alvás

"Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem soha Oláhország éke."

József Attila: Nem, nem, soha

A hír, ami a napokban felborzolta Erdélyben a kedélyeket szinte mindennapinak is mondható. Zajlik a román honfoglalás, belakás, s ezt meg is ünneplik a frátyek Kolozsváron. Félkész állapotban ünnepi avatót tartottak tegnap Kolozsváron. A Főtér Egyesülés térre (Piata Unirii) változtatta a nevét. A baj csak annyi ebben, hogy a román polgármester sutba dobott minden magyarságot érintő tényt: nem hívta meg a magyar közjogi méltóságokat, beszédében még csak meg sem említette a magyarokat, helyette a ma olyannyira közkedvet "internacionális" kifejezést részesítette előnyben. Elfelejtette, hogy a Főtér magyar épületektől hemzseg, mint a Szent Mihály székesegyház, ami nem pár évtizedes, mint az ő hagymakupolás templomaik. Hogy ott áll a Bánffy palota, Rhédey-ház, a Fadrusz tervezte Mátyás-szoborcsoport és lehetne sorolni. A Mátyás szoborcsoport - Fadrusz János legjelentősebb alkotása, ami Kolozsvár szimbólumává vált, a győztesen bevonuló, seregszemlét tartó magabiztos uralkodót ábrázolja. Az emlékművet 1902 október 12.-én a császár-király képviseletében József Ágost főherceg leplezte le. A szobrok a mozdulat megörökítésével hatnak, fokozva a hatást a négy hódoló vitéz, akiket a hagyomány (balról-jobbra) Magyar Balázs hadvezér, Kinizsi Pál temesi bán, Szapolyai János nádor, Báthory István erdélyi vajda személyével azonosított.
Ízléstelen és vérlázító ez a semmibevevés, történelemhamisító kirohanások, szinte Ceausescu vagy a későbbi Funar-érával vetekedő románosítás.
Egy közel háromszáz fős lelkes csoport hátat fordítással fejezte ki nemtetszését. Na és?- gondolhatta Apostu őméltósága, ha nem tetszik nekik, majd megszokják És sajnos igaza van. Amíg nem vállalja fel a magyar politika ezt a kérdést, és nem foglalkozik komolyan vele, addig zavartalanul zajlik ez a formája a román honfoglalásnak. Lassan majd az összes magyar utcanév románra válik (mint a Dsida Jenő eset kapcsán, amikor az analfabéták SIDA-nak olvasták...), megszűnik a magyar egyetem, még Mátyás király is román lesz, lebontják a Szent Mihály székesegyházat, és helyére húznak egy román WTC-t, ami a globalizáció román hőskorát lesz hivatott majd hirdetni.

Az alábbiakban egy rövid összeállítást nyújtok: mi minden történt eddig, mi volt és mivé lett Kolozsvár.

Az emberi település nyomai a kőkorszakig követhetők. Románia területén felfedezett legrégebbi, neolitikumból származó leleteket ugyancsak a város környékén találták. A római kor mély nyomokat hagyott a város fejlődésében, a régi római castrum egy virágzó várossá alakult. Római neve Napoca, ennek emlékére kapta a város 1974-ben a Cluj-Napoca nevet. A népvándorlás századai után, a X. és XI. század fordulóján a régi Napoca helyén, a jelenlegi Óváros területén keletkezett a középkori ispánsági vár. A Kolozsvár nevű, szerény katonai erődítmény körül magát a várost a szász telepesek (úgynevezett "hospesek", azaz vendégek) a XIII. században kezdték felépíteni.

• 1270-ben V. István király a települést az erdélyi püspöknek adta, de 1316-ban újból királyi várossá emelte. Falai a XV. században épültek. Kolozsvárott született 1440 február 23-án Mátyás király.
• 124 táján (de lehet, hogy mar 117-118 korul) a mai Kolozsvar belvarosi teruleten fekvo Napoca vicus (falu) municipiumi (varosi) rangot kap Hadrianus csaszartol; romai provincia szekhelye.
• X. szazad elejen palankvar epul vagy a kesobbi Óvar teruleten vagy attol nyugatra, Kolozsmonostoron.
• XI. szazad vegen a Boldogsagos Szuz Maria tiszteletere Benedek-rendi apatsag letesul Kolozsmonostoron.
• 1173-ban eloszor emlitik irasban Kolozs megyet, illetve ennek Tamas nevuispanjat (Thomas comes Clusiensis).
• 1366-ban eloszor emlitik a varost Kolozsvar alakban.
• 1400 tajan 4000 fos lakossagaval Kolozsvar Erdely masodik varosa (Brasso utan).
• 1443. februar 23-an (a szulohaza emlektablajan olvashato felirat szerint marcius 27-en) szuletik Kolozsvart Matyas kiraly, az egyik legnagyobb magyar uralkodo.
• 1444 tajan befejezik a foteri Szent Mihaly-templom epiteset.
• 1492-ben bukkan fel eloszor a becsi egyetem anyakonyveben Kolozsvar nemet neve: Klausenburg.
• 1550-ben Heltai Gaspar es Hoffgreff Gyorgy megalapitja az elso nyomdat Kolozsvaron.
• 1550-es evektol Kolozsvar az erdelyi reformacio kozpontja.
• 1686-ban a Habsburg csaszari csapatok elfoglaljak Kolozsvart.

És itt már megjelennek a románok:

• 1796 karacsonyan felszentelik a varos elso ortodox templomat a kesobbi Gorogtemplom utcaban.
• 1822-ig kikovezik a belvaros fontosabb utcait.
• 1822. december 26-an Kolozsvart bemutatjak az elso magyar operat, Ruzitska Jozsef muvet, a Bela futasat.
• 1850-ben Kolozsvarnak 18 215 lakosa van, kozuluk 12 138 magyar, 3444 roman, 1581 nemet.
• 1869. december 31-i Kovary Laszlo vezette nepszamlalas szerint 24 826 szemelyt talalnak a varosban (kozuluk 4891 nem kolozsvari lakos), ebbol: 39,52% romai katolikus, 37,70% reformatus, 8,37% gorog katolikus, 4,56% evangelikus, 4,26% unitarius, 4,01% izraelita, 1,34% gorogkeleti, 0,14% ormeny katolikus; nemzetiseg szerint: 20 265 magyar, 2410 roman, 1133 nemet, 994 zsido, 24 angol; a hazak szama 3296, ezekbol 243 egy-, 13 pedig ketemeletes.
• 1870. szeptember 7-en megindul a vasuti kozlekedes Nagyvaradon at Pest fele.
• 1890-ben Kolozsvarnak 32 756 lakosa van, ebbol 27 514 magyarnak, 3950 romannak, 1336 nemetnek vallja magat, az izraelitak szama 2485.
• 1896. szeptember 30-an a millenniumi unnepsegek reszekent megtortenik a Matyas-szobor alapkoletetele, utana felszentelik a varos Pakey Lajos tervezte diszzaszlajat.
• 1900-ban a varos lakossaga 49 295 fo (40 845 magyar, 6039 roman, 1784 nemet), 5878 epuletebol 415 egy-, 43 ket-, 3 haromemeletes; ezekben csak 589 onallo furdoszoba letezik.
• 1910-es nepszamlalas adatai szerint 60 808 lakosa van Kolozsvarnak, ebbol 50 704 magyar (83,3%), 7562 roman (12,4%), 1676 nemet (2,8%); felekezetek szerint 19 021 katolikus, 20 726 reformatus, 8646 gorog katolikus, 7046 izraelita, 2016 lutheranus, 1994 unitarius, 1359 gorogkeleti.
• 1918. december 24-en a roman kiralyi csapatok bevonulnak Kolozsvarra, Haller Gabor polgarmester atadja a varos vezeteset.
• 1919. majus 7-en roman fiatalok ledontik a Szechenyi teri kut felett allo Szechenyi-szobrot.
• 1919. majus 9-en a roman Kormanyzotanacs a roman kiraly iranti husegesku letetelere szolitja fel az egyetem tanari karat, ennek megtagadasa miatt majus 12-en delben a roman hatosagok eltavolitjak a tanari kart, s katonai segedlettel ''atveszik'' az egyetemet.
• 1920 decembereben kerul sor az utcak roman atkeresztelesere.
• 1924-ben Erdelyi Szepmives Ceh elnevezessel irodalmi konyvkiado letesul.
• 1926 novembereben a magyar minoritak kenytelenek a gorog katolikusoknak atadni kolozsvari (Deak Ferenc - ma Hosok - utcai) templomukat, mert azt a papa nekik adomanyozta. (Szép kis pápa az ilyen!)
• 1930-as roman nepszamlalas 100 844 lakost talal Kolozsvart, ebbol 47 689 magyar, 34 895 roman, 2500 nemet; 13 504-en (13,4%) vallottak magukat izraelitanak.
• 1930-ban Iuliu Hossu puspok athelyezi Kolozsvarra a Szamosujvar-Kolozsvari Gorog katolikus Puspokseg szekhelyet.
• 1932-ben Nicolae Iorga javaslatara a nagy uralkodo emleket serto roman felirat kerul a Matyas kiraly-szobor talapzatara.
• 1939. februar 12-en Kolozsvart szentelik puspokke a varos addigi plebanosat, Marton Aront.
• 1940. augusztus 30-an a masodik becsi dontessel Erdely eszaki es keleti resze (43 492 km 2) Kolozsvarral egyutt ujra Magyarorszag reszeve valik.
• 1941 januarjaban visszaallitjak a magyar utcaneveket; egysegesitik a hazszamozast is.
• 1941-es magyar nepszamlalas 110 418 lakost talal a varosban, kozuluk 97 698 magyar, 10 029 roman, 1825 nemet, 1404 mas anyanyelvu; mas forras szerint a zsidok lelekszama 16 763.
• 1944. majus 3-an kezdodik a varosban a zsidok (tobb mint 16 000 szemely) gettoba gyujtese.
• 1945. junius 1-i hatallyal torvenyrendelet intezkedik a roman Ferdinand Kiraly Egyetem visszatelepiteserol Kolozsvarra, valamint egy uj, magyar eloadasi nyelvuallami tudomanyegyetem felallitasarol; ezt utobb Bolyai Tudomanyegyetemnek nevezik el.
• 1948. januar 25-i nepszamlalas szerint a lakossag szama 117 915, ebbol 67 977 magyar, 47 321 roman.
• 1959 februar-marciusaban tartjak azokat a "meggyozo" gyuleseket, amelyek nyoman osztol egyesitik a Bolyai Tudomanyegyetemet a roman tannyelvuVictor Babeš Egyetemmel; letrejon a Babeš-Bolyai Egyetem.
• 1959. november 22-en megindul a trolibuszforgalom Kolozsvart, az elso vonalon, az allomastol a varos keleti vegeig.
• 1964 elejen modositjak az utcanevek egy reszet, foleg az orosz vonatkozasuakat, de szamos magyar nevet is letorolnek a terkeprol.
• 1970. szeptember 20-an felavatjak Ion Agarbiceanunak a Romul Ladea keszitette mellszobrat.
• 1974-ben Kolozsvar municipiumma nyilvanitasanak 1850. evfordulojat unneplik; ennek kapcsan oktober 16-an a varos hivatalos elnevezeset Cluj-Napocara valtoztatjak.
• 1976-ban leplezik le Mihaly vajda Marius Butunoiu keszitette bronz lovas szobrat a Szechenyi (Mihai Viteazul) teren.
• 1989. december 21-en delutan es este a Ceaušescu-diktatura elleni tuntetesek soran Kolozsvart 26 szemely - koztuk magyarok is - esik a karhatalmi erok sortuzeinek aldozataul.
• 1992-es nepszamlalas szerint Kolozsvar lakossaga 328 000 fo, ennek 75,67%-a (248 289 fo) roman, 22,70%-a (74 483 fo) magyar, 1%-a cigany (3251 fo), 0,35%-a nemet (1136 fo), 0,11%-a zsido (353 fo), 0,17% mas nemzetisegu.
• 1993. december 1-jen leplezik le a Bocskai (utobb Gyozelem, most Avram Iancu) teren Ilie Berindei Avram Iancu-emlekmuvet.
• 1996. januar 15-en a polgarmesteri hivatal roman es angol nyelvutortenelemhamisito emlektablat helyeztet a Matyas kiraly-szulohazra, a regi magyar bronztabla melle.
• 1996. marcius 15-en Kolozsvar polgarmestere roman es angol nyelvutortenelemhamisito femtablat helyeztet a Petofi utcai egykori Biasini-szallo falara.
• 1996. majus 9-en felavatjak a Bocskai (Avram Iancu) teren a katedralis mogott a Roman Katona emlekmuvet.
• 1999 augusztusaban elozetes engedely nelkul a polgarmester utasitasara lebontjak a Deak Ferenc (Hosok) utca 24-26. szamu muemlek-jelleguhazakat, hogy oda ortodox templomot epitsenek.
• 2009 novemberében semmibe veszik a magyarságot és kulturális örökségét.

(Képek: Fodor András gyűjtéséből származnak)


Lám meddig bírjuk még??

Kolozsvár régen

Georg Houfnagel magyar várostérképei (1572-1617) - Kolozsvár

1572 és 1617 között Kölnben adták ki a "Civitates Orbis Terrarum" (A földkerekség városai) című hatkötetes művet latin nyelven, ezt 1618-ban német és francia változat követte. Szerzői George Braun és Franz Hogenberg. A várostérképeken egy belga művész, Georg Houfnagel (1542-1600) neve szerepel a communicavit ("közzétette") megjelöléssel. Ez azt jelenti, hogy munkatársai helyszíni helyszíni vázlatok alapján rajzolták meg, majd metszették a térképeket, illetve nyomás után kifestették őket.
Az atlaszban szereplő magyar várostérképek: Buda (két változatban), Drégelypalánk, Eger, Esztergom, Győr, Kassa, Kismarton, Kolozsvár, Komárom, Nagysáros, Nagyszombat, Nagyvárad, Pápa, Pozsony, Szolnok, Tata, Törökszentmiklós. + Visegrád
A városrajzok nyomólemezeit később Jan (Johannes) Jansson amszterdami kiadó megvásárolta, és újranyomtatta az atlaszt (1657). Az új kiadásba további négy magyar város rajzát helyezte el: Hatvan, Nyitra, Tokaj, Nagyszombat. Jansson atlasza összesen 363 városrajzot közölt.

(Forrás: Pelzo könyv-e odala)

Székely Himnusz

Pálffy István betiltott jegyzete - Ébresztő, Magyarország!

Pálffy jegyzete





"Az én hazám - Pálffy István műsorvezető gondolatai:

Veszélyben van az én hazám. Ma már nem az a kérdés, hogy milyen, hogy hány tenger hullámai nyaldossák a partjait, vagy hogy miféle népek lakják. Mert bajban van az én hazám a határon belül és kívül is. Szerkezetének eresztékei recsegnek-ropognak, eltűnik az 1000 éves rendszer, tíz falu nem épít templomot, helyette bezárja az iskoláit, a kispostát, holnap már a hivatalt is, holnapután pedig a vonat meg a busz sem jön többé. A magára hagyott ember elfárad, megvénül, kevés lesz az SZTK-bot, hogy támassza.

Aki még mozdulni tud, az meg menekülőre fogja. Elhagyja a földet, amelyből vétetett, a helyét génmanipulált nagyüzem foglalja el. Megtelnek a városok népekkel, a körzetes iskolákban egyre kevesebbet tanítanak majd a hazáról. Lesz megint kötelező nyelv, csak most nem a kolhozról, hanem a globalizált világ kórusában kell majd énekelni. Persze könnyedén tercelnek a rendszerváltás haszonlesői, a nemzeti vagyon áruba bocsátásából elvtelenül gazdagodók. De miként sodródtunk ilyen veszélybe?

Tizenkét évvel az európai csatlakozási kérelem beadása után mintaországból a szégyenpadra kerültünk. Az ország üres, a kassza nemkülönben. De miként jutott idáig az én hazám? Hogy napról napra csökken az ereje, kevesebb a dolgozó embere, születő gyermeke, fogy a lakossága, miközben egyre több a felírt gyógyszere, abortusza, szaporodnak a betegségei és sokasodnak a halottai. Nem segít már ezen a többi magyar sem, a határokon túl. Valami végleg elromlott. Szeretet, szolidaritás, szinergia, egyik sem magyar kategória. Tatárt, törököt, Trianont még túléltük, de most, most veszélyben van a mi hazánk."

Héj, te!

Albrecht Dürer - vérében magyar génekkel

(Önarckép 1500)


Albrecht Dürer (Nürnberg, 1471. május 21. – Nürnberg, 1528. április 6.) volt a reformáció Németországának egyik legnagyszerűbb művésze, festő, grafikus, könyvkiadó és művészetelméleti író egy személyben, a német reneszánsz legismertebb képviselője hazájában és külföldön egyaránt. Műveinek legjelentősebb részét oltárképei és más vallásos témájú festményei adják, s emellett számos rézkarcot, könyvillusztrációt, portrét és önarcképet készített.

Fametszetei, mint például az Apokalipszis-sorozat (1498), még őrzik a késő gótika formai megoldásait. A 15. században virágzó német rézmetsző művészet az ő működésével érte el csúcspontját. Több mint száz rézmetszetet készített, s ezeken a szürke árnyalataival szinte festői tónusokat hozott létre.

Ősei a Gyula melletti Ajtósról származtak, a falu nevét mint nemesi előnevet használták („ajtós” németül Türer). Id. Albrecht Dürer 1455. március 11-én, 28 évesen érkezett Nürnbergbe. 1467-ben házasságot kötött Barbara Holperrel, 18 gyermekük született, de csak 3 fiuk érte meg a felnőttkort. Ifj. Albrecht harmadik gyermekként 1471. május 21-én látta meg a napvilágot. Apjához és anyai nagyapjához hasonlóan ő is kitanulta az ötvösmesterséget, tanítómestere édesapja volt. Ebben szerzett jártassága egész életére kihatott.

Forrás: Wikipedia

Ezt hozta az ősz (2)

Október 23. - Emlékezés Dakó Imre bácsi versével

ÜZENET ERDÉLYBŐL

Üzen, az Olt, a Maros, a Szamos,
Minden hulláma vértől zavaros.
Halljátok-e Ti ott túl a Tiszán
Mit zeng a szél ott fenn a Hargitán.
Mit visszhangzanak a csíki hegyek
Erdély egén a szálló fellegek.
Ez itt magyar föld és az is marad
Tiporják bár idegen hadak.
Csaba mondája új erőre kel,
Ha ember nem segít, segít a szél,
Segít a víz, a tűz, a hold, a csillagok,
De nem leszünk mások csak magyarok.
Előttünk száll az ős turulmadár
És nincsen gát és nem lesz akadály.
Ember, pokol ellenünk szegül,
A székely állja rendületlenül.
Üzennek a gyergyói havasok,
Megvannak-e még a régi fokosok.
Elővettük! Gyertek segítsetek,
Rabló hordák vívják végeket.
Hollók, keselyük tépik a szívünk,
Ha nem harcoltok velünk, elveszünk.
S a honszerető ősök sújtó átka vár,
Ha oda vész az ősmagyar határ.
S ha rablóknak ítél a világ,
Majd mutatunk nekik újabb csodát.
Megindulnak mind a székely hegyek
S hervad minden illatos virág,
Mérget terem a gyümölcsfaág.
Vizek habja nem ringat csónakot,
Székely anya nem szül több magzatot.
Vadon puszta lesz a termő vidék,
S ha tanulságul még ez sem elég,
A föld megindul, mennybolt megszakad,
De Erdély földje csak magyar marad.


Dakó Imre bácsi versével emlékezek meg az 56-os magyar forradalom és szabadságharcról. Kitartás! Akik ma lábbal tipornak, azoknak üzenem, hogy az igazságot is meg lehet szokni (Tamási).

Amikor Zetelaka "Zetelaca" lett, Debrecen meg szinte Debretin

Debretin, Macau, Solnoc és Seghedin - a tervezett Nagy-Románia nyugati részének 1915-ös térképe

Hogyan is lehet románul csengő helységneveket létrehozni? Hát románosítani kell. A magyar neveknek szinte mindig van saját jelentésük: Zetelaka, Székelyudvarhely, Nagylak stb. nevek önmagukért beszélnek. Ha megpróbáljuk lefordítani románra vajon mit fog mondani egy román számára? Pedig 90 százalékban le vannak fordítva: tükörfordítás vagy román ragok, végződések segítségével.
Példák: Alfalau (Alfalu), Seghedin (Szeged), Solnoc (Szolnok), Fenied (Fenyéd), Suplac (Széplak). Mondanom sem kell, hogy lélegzetállító fordítások, ami számunkra röhej, de ugyanakkor valóság is. Persze bizonyíték..., mert ma már ott tartunk, hogy bizonygatnunk kell, hogy ezek magyar településnevek. Az alább mellékelt térkép 1915-ből származik. Érdemes böngészni és elgondolkodni rajta.

Mint többé-kevésbé ismeretes, román testvéreink, akiket a XII. századtól arrafelé olyan nagy előzékenységgel fogadtunk be hol menekültekként, hol kóbor vendégmunkásokként (vagy éppen nemeseink importálták őket olcsó munkaerőnek), a XVII. század környékén fogták magukat, és kitalálták, hogy (az akkori) Magyarországnak közel fele tulajdonképpen az övék, mert ők a rómaiak leszármazottaiként ápolgatták éppen elődeik kultúráját, amikor jöttek a barbár magyarok, és álnokul, csellel leigázták őket.
Ami pedig az övék, az ugye visszajár. Tovább csinosítgatták tehát a megalkotott mítoszt (hathatós Habsburg segítséggel, természetesen), s addig búgták Európa fülébe (mialatt a magyar méltóságán alulinak érezte, hogy egyáltalán reagáljon hasonló badarságokra), míg az akkori szereplők egy részét a maga oldalára állította. Az ideológiai alapozás tehát megvolt, a XIX. század végére a számbeli is (s a magyar liberális politikának köszönhetően a belső ellenség hadrendbe állítása is megtörtént), az első világháborúba pedig már Erdélyért cserébe lépett be Bukarest.
Kapott, amennyit kapott (többet, mint amennyi végül maradt) - de nézzük csak meg, mennyit akart volna kapni...



"Román nevű" települések egészen a Tiszáig - ahogy "román nevű" települések vannak szerte Erdélyben is... hivatalosan. Újabb bizonyíték az ősi Románia létezésére.
Félelmetes? Egy része több millió magyar számára 90 éve valóság, s kicsin múlt, hogy nem a térképen szereplő valamennyi település lakója mondhatja ma el ugyanezt.
A jelenlegi magyar hadsereg pedig talán félóráig sem tudná feltartóztatni a folyamatosan fejlesztett és komoly létszámú román haderőt, ha egyszer csak eszébe jutna, hogy bizony ezek is kellenek...

Hodmezo Vasarheiu, Kunsanmartin és Bichisciaba Bichis megyében
Hajdu-Sabaslau, Ladanii és Kunhegies
Debretin és Besermeni
Seghedin, Macau és Lacu Mare

Az eredeti térkép (hatalmas felbontásban) ide kattintva tekinthető meg és tölthető le a Wikipédia oldaláról. (Még.)

(Kuruc.info, kissé javítva)

Nyirő József: Uz Bence

A regény valamennyi fejezete egy–egy epizód Uz Bence mulatságos vagy megindító, hétköznapiságukban is különös kalandjaiból. Folyton õ méretik meg: emberségből, helytállásból, kitartásból, becsületből, észjárásból. A nép egyszerű, ám góbésan csavaros eszű gyermeke csendőrrel és turistákkal, városi vadász urakkal és adóvégrehajtóval megesett nevettető esetei vagy övéivel való könnyes–érzelmes történetei mind–mind adalékok a székelység népkarakterológiai képéhez. A nép erényeit és elenyésző gyöngeségeit testesíti meg, szükségszerű tehát, hogy túlrajzolt legyen. Ilyen találékony, derűs, furfangos – ám, ha a sors úgy hozza, együttérző és áldozatosan segítő – ember a valóságban aligha létezik, de Nyirő nem is jellemrajzot ad, hanem egy népcsoport, a kisebbségi sors szorításában vergődő székely nép vágyott–álmodott karakterét, követendő magatartásának mintáját, életstratégiáját mintázta meg egy személybe sűrítetten. A regényben Uz Bence egyenrangú társa a táj: a csíki havasok vadregényes világa. Nyírő hangja ennek megfelelően "székelyes", a tájnyelv minden ízét–zamatát beépíti regényébe.

ITT letölthető és kicsomagolva máris lehet olvasgatni. Persze sokkal jobb, ha a könyv a kezünkben van. Sajna vannak helyzetek, amikor nem cipelhetek magammal egy szobányi könyvet, így marad a technika adta új lehetőség: elektronikus változat.

Budapest és néhány magyar találmány

Itt egy viszonylag jól szerkesztett és forgatott ismertető filmecske Budapestről és a magyar találmányokról. Főleg külföldieknek szánták: üzleti befektetőknk, turistáknak s analfabétáknak, akik azt hiszik, hogy a magyarok még mindig húst puhítanak nyereg alatt és lóról hátrafelé nyilaznak. Ideje, hogy kicsit megismerjen minket a nagyvilág, szerepünket Európában.

We wanted to introduce Budapest as a city which is more than a mass of buildings. We wanted to look behind the buildings and show the intellectual power and invention potential that we have, said István Madarász, the multiple award-winner director of the Get Engaged! movie.

Olyan filmet szerettünk volna, amely Budapestet nem mint épületek tömegét mutatja, hanem kicsit betekint az épületek mögé, és az ott jelenlévő szellemi tőkét, invenciózusságot mutatja meg mondta el Get Engaged! című munkája kapcsán Madarász István többszörös díjnyertes filmrendező.

Music: Balkan Fanatik feat.Prophet and Janga-Ha te tudnad/Love Gone Wrong 2009. Original music: Herczku Ágnes - Nikola Parov - Ha te tudnád

Wass Albert gondolatai a háromféle magyarról

Háromféle ember van ebben az országban, háromféle magyar. Mind a három egyezik abban, hogy elégedetlen a világgal, a kormánnyal, ami ennek a világnak a nyakán ül, a rendszerrel, mindennel. Panaszkodnak, morognak, keseregnek, átkozódnak.
Aztán egy részük úgy próbálja megoldani a maga bajait, hogy kiszolgálja a hatalmon lévőket. Csatlakozik hozzájuk. Hasán csúszik, farkát csóválja, s ha odalöknek neki egy koncot, s befogadják cselédnek, akkor veszettebb lesz a veszett kutyánál, marósabb a vad farkasnál, kegyetlenebb az ellenségnél, kommunistább a kommunistánál, csakhogy bebizonyítsa a maga hűségét, és nagyobb koncot kapjon érte.
Egy másik részük az ellenkezőjét teszi: feláll a két lábára és verekszik. Védi azt, amiről úgy érzi, hogy az övé. A maga jussát az élethez. A maga jussát a szabadsághoz. A maga jussát ehhez a földhöz, melyen született, s mely a hazája. Verekszik másokért is, mindenkiért. A mások jussáért, a mások szabadságáért. A még csak meg sem születettekért is verekszik. Mindenkiért és mindenki helyett.
Aztán van a harmadik csoport, a nagy csoport, amit úgyis nevezhetünk: a nép. Akinek nincsen arca, sem rossz, sem jó. Sem szép, sem csúnya. Se nem hős, se nem áruló. Senki és semmi. Tömeg. Nyáj. Nem tesz se jót, se rosszat. Semmit se tesz. Csak meghúzódik és vár. És mint a fű a rátaposó láb alatt, meghajlik, meggörbed tűr, mindent eltűr, s amikor tovább lép a nagy láb, akkor lassan felegyenesedik megint. De sohasem egészen. Egy kissé mindég meghajolva marad, készen arra, hogy újra lelapuljon egy másik láb alatt. Érted? Eszébe sem jut, hogy tegyen valamit a rátaposó láb ellen, megvágja, megszúrja, küzdjön ellene, kockázatot vállaljon jussáért, a szabadságáért, bármiért, érted? Ez a nagy tömeg. Ez a nép.
(Wass Albert)

(kuruc.info nyomán)