Az áradások következtében a Székely Félsziget Fenyéden, a Págyertagi Panziónál (a Malom után) lesz megtartva 2010. július 2-án és 3-án. Mivel már csak négy nap van a Székely Pajzs Napokig és a zeteváraljai víztározónál a víz már a színpadot éri, új helyszínre költözik a Székely Félsziget. A vízszint egyelőre nem fog csökkenni, ezért a szervezőség úgy döntött, hogy Székelyudvarhelytől mindössze 5 km-re, Fenyéden tartják meg a rendezvényt. Gyalog és biciklivel egyaránt könnyedén megközelíthető lesz a helyszín, ugyanúgy minden program meg lesz tartva, ezekhez a lehetőségek itt is adottak lesznek.
A Székely Pajzs Egyesület szervezésében 2010. július 2.-3. között a Székely Pajzs Napok keretében megtartásra kerül a SZÉKELY FÉLSZIGET a Zetelaki Gátnál.
BELÉPŐ EGY NAPRA:17 lej Sátorhely ára:5 lej (támogatói ár)
Jelmondatunk: Ami a léleknek hit a szellemnek tudás a testnek jólét, az a nemzetnek felemelkedés.
2010. június 4-én, a francia rendőrség nagyvonalú és rokonszenvező felvezetésével vonultak a magyar tüntetők a versailles-i kastélykertbe, a Magyarok Világszövetsége által a trianoni békeparancs 90. évfordulóján szervezett összmagyar megmozdulásra. Közel kétezer magyar érkezett a megcsonkított Magyarországról, és a világ minden sarkából, még a távoli Ausztráliából is, nemzeti színű, Árpád-házi, székely nemzeti lobogókkal. Az előzetes riogatásokra rácáfolva, a magyar tüntetők fegyelmezetten, méltósággal és kellő eltökéltséggel emlékeztek meg, kivívva a francia rendőrség és a hatóságok elismerését. A Nagy Trianon palota falai beleremegtek az ismétlődően felzúgó Vesszen Trianon! kiáltásokba. Délután mintegy négyszázan mondtak imát Magyarországért a Saint Louis székesegyház előtti téren. A magyar tüntetők megfogadták, hogy addig, amíg az oka fogyottá nem válik, évente találkoznak Trianonban június 4-én, hogy tiltakozzanak. A 90. évforduló alkalmából szervezett összmagyar megmozdulás iránt tanúsított odafigyelésével a francia állam elismerte azt a történelmi felelősséget, amely Trianon-ért terheli – mondta újságírói kérdésre válaszolva a csíki székely népviseletben megjelenő Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Versailles városa és a francia állam fejet hajtott a megemlékező magyarok előtt.
Meghaladottá vált Juhász Gyula Trianon-intelme – „Nem kell beszélni róla sohasem, de mindig, mindig gondoljunk reá” – vallotta egymástól függetlenül a Nagy Trianon palota előtti téren mondott beszédében dr. Léh Tibor az MVSZ Kárpát-medencén Kívüli Régiójának alelnöke és Patrubány Miklós. A Magyarok Világszövetségének elnöke különös jelentőséget tulajdonított annak, hogy Trianon 90. évfordulóján egyaránt megemlékezik a magyar nemzeti tragédiáról Budapesten az Országgyűlés és Trianonban a Magyarok Világszövetsége. Miután az Országgyűlés által elfogadott törvény mindörökre emléket állít a trianoni ország- és nemzetcsonkításnak Trianonról ezután beszélni, kötelező – mondta az elnök.
Trianon 90. évfordulóján az MVSZ elnöke a békeparancsot Magyarországra kényszerítő tárgyalások helyszínén felolvasta az első két oldalát az Igazságot Európának! című petíciónak, amelyet az egyetemes magyar népet képviselő Magyarok Világkongresszusának kezdeményezésére fogadott el egy évvel korábban a Magyarok Világszövetségének Küldöttgyűlése, és amely a trianoni (1920. június 4.) valamint a párizsi (1947. február 10.) békeparancsok fölülvizsgálatát kéri, majd átadta a félszáz oldalas dokumentum magyar és angol nyelvű szövegét a versailles-i kastélyelnökség számára.
A Magyarok Világszövetsége által életre hívott Duna Televízió nem vállalta a versailles-i tüntetés közvetítését. Így az érdeklődő magyarok az MVSZ honlapján nyújtott közvetítésből értesülhettek róla. Köszönet illeti ezért a Bálint Béla iskolaigazgató vezette sárospataki 8KOR SZÍNHÁZ együttesét, amely nem csak az alkalomhoz illő hangulatú és színvonalú zenés, irodalmi összeállítással szerzett a világ magyarjainak maradandó élményt, de maga biztosította a rendezvény hangosítását és közvetítését is.
Jeszenszky Sándor, a Nemzeti Érzelmű Motorosok vezetője elmondta, hogy előző napon Brüsszelben, az Európai Parlament épületének átriumában több EP képviselőnek, közöttük dr. Morvai Krisztinának, átadták saját petíciójukat, amelyben Igazságot! követelnek Magyarország számára. A tüntetők nagy tapssal fogadták a bejelentést, miként a trianoni megmozduláson megjelenő európai parlamenti képviselő asszonyt is.
A magyar nép nevében Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke mondott tömör, magvas, gyújtó erejű beszédet.
Jelen volt, és nagy elégtétellel nyugtázta az emelkedett lelkületű megmozdulást Sujánszki Jenő, a magyar szabadságharcosok párizsi vezetője, aki korábban azt a szélsőségesként való megbélyegzéstől féltette és óvta.
Nagy taps fogadta dr. Gaudi Nagy Tamás országgyűlés képviselő, az MVSZ Elnökségének korábbi tagjának felszólalását, aki meghatottan beszélt erdélyi gyökereiről, és határozott parlamenti magyarság-politikát ígért.
Bernard le Calloc’h professzor és Henry Bogdan francia történész levélben köszöntötte az összmagyar megmozdulást, amelyből egyértelművé vált, hogy Trianon egész Európa ügye, hogy nem csak a magyaroknak fáj Trianon! Üzenetüknek teljes szövegét sajtószolgálatunk közzé teszi.
Bár egy István Anna (?!) nevű szlovák által vezetett békéscsabai szlovák csoport megpróbálta megzavarni a trianoni összmagyar megmozdulást, bár a Magyarok Világszövetségével kapcsolatos félretájékoztatásra mindig kapható Magyar Hírlap nemzetközi botrányt jósolt, nem lett botrány, és elhárult a provokáció. A francia rendőrség ezúttal nevéhez méltóan a rend és az igazság őre volt.
A Himnusz és a Székely Himnusz éneklésével kezdődő, és a Szózattal záródó rendezvényt Hadady László párizsi oboaművész és Erdő Zoltán tárogatóművész muzsikája tette még emelkedettebbé.
A közösség ereje, igazságunk elpusztíthatatlansága sugárzott a rendezvényből, és ez hangolta a gyász, a fájdalom megemlékezését hittel, bizakodással, élettel telivé.
Versailles városa fejet hajtott a megemlékező magyarok előtt. Járókelők integettek az elvonuló kocsisornak, motoros rendőrök fényképezkedtek ostorpattogtató csikósokkal és fogadták el mosollyal arcukon az ajándékba kapott Árpád-házi zászlókat. A város több elöljárója együtt imádkozott a magyarokkal a Saint Louis székesegyház előtt a délutáni fohász során.
Nem csak Versailles, de maga a francia állam is elismerte történelmi felelősségét Trianon miatt – olvassuk ki a hatóságok és a sajtó viszonyulásából, mely egy héttel korábban még fasizmust emlegetett, a rendezvény után pedig elismeréssel tudósított arról.
Andrej Hlinka páter, a legnagyobb szlovák párt, a Szlovák Néppárt vezetője 1925. június 4-én a következőket mondta:
"Mindannyiunk lelkében lobogjon a magyar haza emléke, mert ezer esztendős magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit, mint a cseh uralom hat éve alatt."
Vladimir Iljics Lenin:
"Rájuk erőszakolták a békét, de ez a béke uzsorás béke, gyilkosok és mészárosok békéje... hallatlan béke, rabló béke... ez nem béke, ezek olyan feltételek,amelyeket útonállók késsel a kezükben diktálnak a védtelen áldozatoknak."
André Tardieu, háromszoros francia miniszterelnök, a La paix című könyvében:
"Azért nem lehetett a magyaroktól elszakított Felvidéken népszavazást tartani, mert akkor nem jött volna létre Csehszlovákia a lakosság ellenszavazata következtében."
Tomás Garrigue Masaryk, Csehszlovákia első elnöke:
"Választanunk kellett Csehszlovákia megteremtése vagy a népszavazás között."
Lord Viscount Rothermere, a Daily Mail kiadója és főszerkesztője, 1927. június 21-i számában megjelent (Magyarország helye a nap alatt - Hungary s Place in the Sun) című cikkében a következőket írta:
"Két fiam esett el a háborúban. Nemes eszmékért áldozták az életüket és nem azért, hogy e dicső nemzettel ilyen igazságtalanul elbánjanak. Addig nem lesz nyugalom Európában, amíg revízió alá nem veszik a galád és ostoba trianoni szerződést."
Francesco Nitti, olasz miniszterelnök, 1924. szeptemberében:
"Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot. De ezt az országot lélekben erős emberek lakják, akik nem nyugosznak bele hazájuk rombolásába. Magyarország megcsonkítása annyira becstelen, hogy senki nem vállalja érte a felelősséget. Mindenki úgy tesz, mintha nem tudna róla, mindenki szemérmesen hallgat. A népek önrendelkezési jogára való hivatkozás csak hazug formula...a leggonoszabb módon visszaéltek a győzelemmel... Nincsen olyan francia, angol vagy olasz, aki elfogadná hazája számára azokat a feltételeket, amelyeket Magyarországra kényszerítettek.."
Herbert Henry Asquit, aki 8 évig volt angol miniszterelnök, 1925-ben:
"Ez a béke nem államférfiak munkája, hanem súlyos és végzetes tévedések eredménye."
Arthur Neville Chamberlain, angol miniszterelnök:
"A trianoni szerződés eredménye Európában nem béke, hanem az új háborútól való félelem."
Stanley Baldwin, angol miniszterelnök:
"Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg."
Lloyd George, angol miniszterelnök, 1929. október 7-én mondott beszédében:
"Az egész dokumentáció, melyet szövetségeseink a béketárgyaláson rendelkezésünkre bocsátottak, csaló és hazug volt."
Gyász-zászlók! Nem, nem, soha! Versailles - Nagy Trianon Palota előtt több mint 600 résztvevő emlékezett meg Versaillesban június negyedikén a gyalzatos Trianoni Diktátum 90-dik évfordulóján.
