Privát Rocktörténet - Ossian

Dalriada - Arany-Album (2009)

"Rossz időket érünk,
Rossz csillagok járnak.
Isten ója nagy csapástól
Mi magyar hazánkat! - "

Arany: Zách Klára

1. Zách Klára
2. János Pap Országa
3. Bor Vitéz
4. Ágnes Asszony 1. rész
5. Ágnes Asszony 2. rész
6. Szent László 1. rész
7. Szent László 2. rész
8. A Walesi Bárdok 1. rész
9. A Walesi Bárdok 2. rész
10. A Walesi Bárdok 3. rész
11. A Rab Gólya
12. Szondi Két Apródja 1. rész
13. Szondi Két Apródja 2. rész

Stílus: Folk Metal zene

ITT - köszönet Jencuskának :)


"Három teljes álló napig
Vívott a pogánnyal Laczfi;
Nem hiányzott a székely szív,
De kevés a székely harcfi
Míg a tatár - több mint polyva,
Vagy mint a puszták fövénye -
Sivalkodik, nyilát szórja,
Besötétül a nap fénye.

Már a székely alig győzi,
Már veszélyben a nagy zászló,
De fölharsog a kiáltás:
"Uram Isten és Szent László!"
Mint oroszlán, ví a székely,
Megszorítva, nem megtörve...
Most a bércen láthatatlan
Csattog a nagy ércló körme."

- részlet - Szent László legenda

Kaláka - Arany János

Tartalom:
01. Bajusz
02. Tetemre hívás
03. Rege a csodaszarvasról
04. Zách Klára
05. A walesi bárdok
06. Szülőhelyem
07. Családi kör
08. Ősszel
09. A tamburás öregúr
10. Néma bú
11. A világ
12. Agio-világ
13. Írószobám
14. A tudós macskája
15. Népdal
16. Toborzó
17. Alkalmi vers
18. Régi jó időből
19. Epilógus


ITT

A régi székely Himnusz

Ó, én édes jó Istenem,
Oltalmazóm, segedelmem,
Vándorlásban reménységem,
Ínségemben légy kenyerem.

Vándor fecske sebes szárnyát,
Vándorlegény vándorbotját,
Vándor székely reménységét,
Jézus, áldd meg Erdély földjét.

Vándor fecske hazatalál,
Édesanyja fészkére száll,
Hazajöttünk, megáldott a
Csíksomlyói Szűz Mária.


A székely Himnusz ősi változata: úgy szövegében mint dallamában egyedi, sajátosan székely (magyar). A székely nép Szűzanyához azaz Babba Máriához való ragaszkodását fejezi ki benne.
Dallama sajátosan ereszkedő, pentaton dallam. Bartók Béla ezt a népzenei témát menti át saját művébe az Este a székelyeknél rubato részébe. Erdélyi népdalgyűjtései során fedezte fel ezt a sajátos ősi dallamvilágot. Lelkendezve írja egyik levelében, hogy nagy öröm töltötte el, amikor rábukkant erre a kincsre, amit a székelyek hosszú évszázadokon át oly hűen őriztek.

István, a király

Szereplők:
István: Pelsőczy László /énekhangja: Varga Miklós/
Koppány: Vikidál Gyula
Asztrik főpap: Victor Máté
Réka Koppány lánya: Kovács Ottília /énekhangja: Sebestyén Márta/
Torda, a táltos: Deák 'Bill' Gyula
Sarolt István anyja: Berek Kati
Gizella István felesége: Sára Bernadett
Sebestyén pap Juhász Jácint
Laborc: Nagy 'Feró'
Német lovagok: Balázsovits Lajos, Körtvélyessy Zsolt, Halmágyi Sándor
Koppány feleségei: Nyertes Zsuzsa, Hűvösvölgyi Ildikó, Tóth Enikő
Regősök: Bródy János, Ifj. Csoóri Sándor, Koltay Gergely
Magyar főurak: Szakácsi Sándor, Sörös Sándor, Balázs Péter

Röviden a tartalom:

Maga a történet a régi Magyarország korában, 997-ben kezdődik, mikor Géza fejedelem meghal. A temetésen kiéleződnek a lappangó feszültségek, hiszen az ősi jog értelmében a fejedelmi család legidősebb férfitagja, Koppány az örökös. Sarolt, Géza fejedelem egykori felesége viszont erőskezű asszony, s ő mindenáron fiát, Istvánt akarja a trónra ültetni. A magyar nép megosztott: egy részük Koppányt, s vele együtt a régi, pogány életet támogatja, mások viszont Géza /és István/ pártján áll. István, miután elfoglalja végül a fejedelmi trónt, kénytelen harcolni nagybátyjával, Koppánnyal. Végül magyar és német csapatok segítségével győzi le a felkelő pogányokat. Koppány halála után nem sokkal István koronát kér és kap a pápától, s 1000-ben megkoronázzák: ő lesz Magyarország első királya.
A rockopera során ezt a történelmi eseményt vitték színpadra - kicsit másképp, kicsit szokatlanul, de kétségkívül zseniális színművészekkel, művésznőkkel, táncosokkal fantasztikus koreográfiával, énekkel és zenével

Színes magyar zenés film, 100 perc, 1984 készült.
Rendező: Koltay Gábor
Forgatókönyvíró: Koltay Gábor, Szörényi Levente, Boldizsár Miklós, Bródy János, Mészáros Katalin
Operatőr: Andor Tamás
Díszlettervező: Tóth Gyula
Jelmeztervező: Csengey Emőke
Zene: Szörényi Levente
Producer: Ónodi György
Látványtervező: Gócz Béla
Vágó: Losonci Teri

Letölteni ITT lehet. Köszönet érte jencuskát illeti.

Bartók Béla (1881 - 1945)

(részlet a Wikipediaból)

Szuhafői Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.) a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.

Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt és kiválóan zongorázott. 1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályában és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltán támogatásával behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája A kékszakállú herceg vára. 1940-ben az Egyesült Államokba emigrált és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.


Témák, motívumok a zeneszerző életéből és művéből. Virtuális Kiállítás

Egyik új kedvencem: Szkítia

A SZKÍTIA népdalihletésű szövegvilága a szeretetet, a nemzeti érzést és a hagyományok tiszteletét közvetíti, ami olykor kiegészül klasszikus költőink vers feldolgozásaival is.
A népköltészetet idéző sorok között, néhol erős társadalomkritika is megjelenik.
A zenekar zenéjéből bontakozott ki az egyedi - ősi magyar és szkíta motívumokat tartalmazó - viselt ruházat, amely harmóniában van az együttes által közvetített gondolatokkal, kiegészíti azokat látványban. A zenekar bemutatkozó albuma, a Kétezer éves ének 2007-ben, a legújabb Tiszta szívvel, úttalan útakon 2008-ban a Periferic Records kiadásában jelent meg.

Ezt Wass Albert emlékét idéző albumot ajánlom mindenkinek:



Kiadás dátuma: 2008. április 03. csütörtök
Műsoridő: 1 óra 04 perc

* 1.WASS ALBERT ÚTJÁN
* 2.TRIANON
* 3.Nimród hitet örző dala
* 4.TISZTA SZÍVVEL
* 5.A GYÖKÉR MEGMARAD
* 6.INTELEM
* 7.SZÉL SZÁRNYÁN
* 8.GÓG ÉS MAGÓG FIA VAGYOK ÉN...
* 9.A NEMZETHEZ
* 10.ÚTTALAN ÚTAKON

Az album ITT megtalálható.Nem én töltöttem fel, ne nekem köszönd.

Honlapjuk: ITT

P.Mobil - Honfoglalás - (1996)

"Azok a hegyek még ma is állnak,
Azok a folyók még ma is futnak,
Az a csillag még ma is mutatja az utat,
Az a nép még ma is él." (...)

"Jóra rossz, örömre baj, nászra gyász, mosolyra jaj,
Árulás, ellenség rohan rád.
Fogy a nép mint a Hold, földje nincs mennyi volt.
Legelőt lovadnak nem találsz.
Fehér Ló Áldozat, jelöld meg utamat!
Könyörülj Istenem, jelet adj!
Jó remény Csillaga, Magyarok Pásztora,
Ígérd meg: aki megy, megmarad."

Artist : P. Mobil
Album : Honfoglalás
Source :
Year : 1996
Genre : Rock

1. Intro (3:15)
2. Őshaza (3:47)
3. Vándorlások (3:17)
4. Harcok (2:11)
5. Vérszerződés (2:29)
6. Újhaza (4:20)
7. Transsylvania (3:28)

Letölthető: ITT

Schandmaul - Der Clown