Szent Istvánról Kányádi gondolataival

Kányádi Sándor: Magyar históriai pillanatokra

1
vajon ha koppány úr a győztes
fölnégyeltette volna-e
vajkot ki ha magyari nőt vesz
asszonyául s nem hozza be

európát pannóniába
irtva már-már a nyelvet is
nem hittünk-e vajon hiába
ha bennünk az isten se hisz

ha folyton folyvást önerőből
kell újra s újra kezdenünk
ha minden áldozat kevés

vajon ha istván visszahőköl
akkor is fölfeszíttetünk
vagy mégis volna küldetés
(1983)

Szent István napján érdemes elgondolkodni történelmünkön, és nem csak keresztény szemszögből látni István szerepét az egyetemes magyar kultúrában, hanem azt is szem előtt  tartani, amibe mindez került. Mert elég drága árat fizetett a magyar kultúra, azért, hogy Szent István behozta Európát Pannóniába. Vajon ma is csak ilyen kicsi nemzet lennénk, vajon ma csak nyelvemlékekből ismernénk ősi írásunkat a rovásírást, vajon történészeink kéne bizonygassák, hogy a magyar a világ egyik legnagyobb kultúrnépe, vajon ma Európa népeinek szolgái lennénk, vajon a kereszténység volt csak az egyetlen járható út? Nem minden volt ártalmas, ami a régi korokban gyökerezett. Vajon mennyi magyar vérbe került az, hogy Szent István véghezvitte saját népe körében az idegen kultúra elterjesztését?
És ha már így alakult, mit tehetünk mi mai magyarok, hogy megőrizzük a ránk hagyott vajmi kevés istváni örökséget...

Ezer Székely Leány Napja

Bölcsők

Ezernél is több székely leány

Bőrdíszmű

Apa és lánya

Népi hangszerek

Idős székely leányok

Szabadtéri múzeum

Lovas felvonulók nemzeti jelképeinkkel

Szövő asszony

TransylMania - Őrtüzek film

Hazajáró pillanatok - Hargita

Hazajáró 2012.05.13. Székelyvarság, Nyirő József, Úz Bence, Tartod vára

Hazajáró :Görgény - Fennsík 1. - A székely tanyavilág zsindelyországa

Székely jövő

Hazajáró pillanatok - Maros-völgye - Wass Albert hagyatéka

Zetelaki székely fiatalok tánca

Hazahozzák Nyirő József hamvait

Pünkösd vasárnapján, május 27-én hozzák haza Madridból Nyirő József székely író földi maradványait, melyeket a székelyudvarhelyi katolikus temetőben helyeznek végső nyugalomra. Nyirő József Emlékbizottság létrehozását szorgalmazza a Székelyudvarhelyért Alapítvány, melynek célkitűzései között szerepel egy Nyirő-emlékház létrehozása, az író hagyatékának összegyűjtése, valamint a városi könyvtárat is róla szeretnék elnevezni.

A Nyirő József Emlékbizottság koordinátora Balázs Árpád lesz (balról)

A magyar állam megbízásából Magyarország konzulátusa exhumáltatja Nyirő József hamvait Spanyolországban, melyet a csíksomlyói zarándokvonat szállít Csíkszeredába, ahonnan huszárkísérettel hozzák majd Udvarhelyre – hangzott el a kedden délben tartott sajtótájékoztatón a Székelyudvarhelyért Alapítvány székhelyén. Nyirő végrendeletében hátrahagyta, hogy iskolavárosában, Székelyudvarhelyen vagy a kolozsvári Házsongárdi temetőben helyezzék végső nyugalomra. Az író Székelyzsomboron született, 1933 és 1939 között élt Székelyudvarhelyen, és 1953-ban hunyt el Madridban. Újratemetésére pünkösd vasárnapján a székelyudvarhelyi katolikus temetőben kerül sor – tájékoztatott Szász Jenő, az Magyar Polgári Párt és a Székelyudvarhelyért Alapítvány elnöke. Mivel a sírgondnokságot Madridban a magyar állam látta el, erről Udvarhelyen is gondoskodik majd.

Korábbi törekvések

Székelyudvarhelyen dr. Pál Gyula egykori városi főügyész őrizte Nyirő szellemiségét, ő volt az, aki szívén viselte hamvai hazahozatalának ügyét. Szász Jenő szerint politikai szinten is eljött az ideje annak, hogy ez megoldódjon, hiszen „nem mindegy, ki van kormányon az anyaországban”. Balázs Árpád önkormányzati tag arról is beszámolt, hogy korábban ő maga kezdeményezte a szombatfalvi Nyirő-villa utcájának az író utáni elnevezését. „A villából már akkor emlékházat szerettünk volna alakítani, többször egyeztettünk ezzel kapcsolatban Pál Gyulával is, de sajnos tervünk akkor meghiúsult” – mondta el Balázs Árpád MPP-s tanácsos.

Jelenleg bérlők lakják a Nyírő-villát

Jövőt illető tervek

Nyirő József nevével fémjelzett emlékbizottságot alapítanak Székelyudvarhelyen, melybe olyan tagokat várnak, akik ismerik és értékelik az író munkásságát, valamint egyetértenek azzal, hogy Nyirő a népi székely vonulat irodalmi megteremtőjeként méltó elődje lehet Tamási Áronnak és Wass Albertnek. A bizottság koordinátora Balázs Árpád lesz, kitűzött céljai között a városi könyvtár Nyirő Józsefről való elnevezése szerepel, melyet tanácshatározatban terjeszt majd elő Szász Jenő. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy Nyirő életművének bemutatását is tervezi az emlékbizottság, melyet tudományos konferenciák keretében rendeznének meg.

„Az író hagyatékát is össze szeretnénk gyűjteni. Tudomásunk van arról, hogy a vargyasi Sütő-féle, igencsak értékes konyhabútorát Ivóban őrzik, valamint sok fényképe magángyűjteményekben van”– adta tudtunkra Balázs. Mindezeket a szombatfalvi Nyirő-villa épületében szeretnék elhelyezni, melyben jelenleg albérletben lakik két család. Mivel a villa a város tulajdonát képezi, a benne lakó családoknak kell elsősorban más helyet keresni. „Ezek az emberek mind a mai napig bért fizetnek, és saját költségükön karbantartották az épületet, tehát méltányos megoldást kell találnunk” – nyilatkozta az MPP elnöke. 1953-ban Ilona asszony egyedül maradt Spanyolországban, egy darabig öregotthonban élt, majd Marosvásárhelyre tért haza. Nyirő feleségének földi maradványait is szeretnék Székelyudvarhelyre szállítani, férje mellé temetni.

Pünkösdi újratemetés

Nyirő hamvait a csíksomlyói zarándokvonat hozza haza Spanyolországból május 27-én, egy erre a célra elkülönített kocsiban Magyarország Köztársasági Őrezredének kíséretében. Csíkszeredából huszárok szállítják majd Székelyudvarhelyre, ahol – a Nyirő-villa előtti tiszteletadást követően – a Márton Áron téren kerül felravatalozásra. Az író hamvait a székelyudvarhelyi Szent Miklós-hegyi temetőben, római katolikus szertartás kíséretében helyezik örök nyugalomra – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Forrás: szekelyhon.ro

Nyirő József: Mi az igazság Erdély esetében?

Olvasáshoz kattints a képre vagy IDE!

Bobula Ida: A mi határunk

Kisebbségekre vonatkozó népszámlálási adatok

Idézet Wass Alberttől

"Minden embernek kell, legyen egy feladata ebben az életben - kötelességen belül, vagy azon felül is talán -, mert különben nem lenne értelme annak, hogy él. Az emberi világ több kell, legyen, mint egy bonyolult szerkezetű gép, melyben minden ember egy fogaskerék szerepét tölti be... Minden embernek kell, legyen egy feladata, egy titkos küldetése, mely Istentől való."

Székely Golgota - Madéfalvi veszedelem

Adjátok vissza a hegyeimet- Teljes film

Zsoltika a Barátok köztből kissé hiteltelen dokumentumfilm-szereplő a szememben, de ez a film mégis megéri, hogy mindenki megnézze legalább egyszer. Jöjjön újra egy kis Wass Albert, a maga álomvilágával, valóságával, visszaemlékezéseivel, ködös homályos sejtetéseivel. Mondhat róla bárki bármit - menteni én se fogom, de ha minden magyar legalább annyit tesz mint Wass Albert, nem veszhet el nemzetünk.