Kelet felé!

Kelet felé! DVDRip.1940
Fekete-fehér, magyar dokumentumfilm, 90 perc
Elrabolt országrészeink és véreink visszacsatolásának filmdokumentuma.


Letölteni ITT és ITT (nem saját feltöltés)
Jelszó: linkvadaszok.hu

Tényleg az Erdély.ma a legjobb?

Felgyorsult társadalmunkban egyre fontosabb, hogy az új információk időben eljussanak hozzánk. Különféle hírportálok, magán kezdeményezések, blogok jelennek meg napmintnap.
Az Erdély.ma is így jelenhetett meg annak idején – rögtön hozzá is tehetem azért, mert szükség volt rá. A számtalan hírportál közül gyorsan közkedveltté vált.

Általában a különféle sajtóorgánumokat, internetes hírportálokat előre meghatározott céllal hozzák létre – legtöbbször politikai szervezetek (erdélyi szinten is lehet válogatni belőlük).

Az Erdély.mán az tetszett ideáig a legjobban, hogy nem tapasztaltam ezt a hátulról irányítottságot, pártpolitikai pénzen megvett jelleget. Olyan dolgokról olvashatok rajta, ami a kultúra körébe tartozik. Érdekes, hogy manapság még egyáltalán egy honlap fel meri vállalni azt, hogy ő a konzervatív értékeket helyezi előtérbe, és nem azt, amit a „művelt nyugat” felénk sugároz. Vonjunk ilyenkor párhuzamot a talán legolvasottabb transindex.ro honlappal. Ott egy hatalmas méretű szerkesztői apparátus ontja a híreket, tukmálja ránk az újabbnál újabb vacak agyszüleményeket, próbálja belénk magyarázni, hogy mi ma a trend. Ezzel szemben az Erdély.ma felvállalja azt, hogy néphagyományról, életmódról, kis székely régiónk ügyes-bajos dolgairól tudósítson.


Persze vannak az Erdély.mának is hiányosságai. Sokan azt vetik fel, hogy összeollózott híradások, máshol már megjelent vagy leadott riportokat közöl – kényelmesen, kevés emberrel a háttérben éri el ugyanazt a látogatottságot, mint más honlapok óriás ráfordítással. Na és? Ha egy helyen megtalálom azt, ami érdekel engem, nem kell magamnak ötven internetes oldalt végigböngésznem ahhoz, hogy kiszelektáljam az érdekes híreket, akkor az Erdély.mában épp ez a legjobb.

Kifejthetem véleményemet szinte minden cikk kapcsán – persze ha van véleményem. Igaz, hogy ezt moderátorok a háttérből ellenőrzik, így a hozzászólás csak bizonyos időközönként jelenhet meg és nem rögtön. Árnyoldala az, hogy várni kell arra, ha netán válasz érkezik rá, jó benne viszont, hogy nem teszik az olvasók a hírportált egyfajta szemétdombbá.

Számos érdekesség fellelhető, ami széles olvasói réteget eredményez: az Erdélybe látogatni vágyók fényképeket nézegethetnek rajta, háziasszonyok recepteket olvashatnak, erdélyi rádiók gyűjteményét találjuk meg rajta, fórumozási lehetőséget kínál fel.

Amiért én rendszeresen olvasom az Erdely.mát az az, hogy tart egy bizonyos eléggé magasra állított mércét: nem közöl bulvár anyagokat, a reklámok sincsenek túlzásban, gyorsan és megbízhatóan informál. Felvállal olyan kezdeményezéseket, amiket már a politikusok is csak kampány célokra használnak: autonómia-törekvés, székely zászló, magyar oktatás, nyelvhasználat.

Egy portál sem lehet tökéletes és minden igényt kielégítő. De törekednie kell rá. Lehetne még újabb fejlesztéseket is alkalmazni. Javaslom például egy olyan adatbank létrehozását a honlapon, ami erdélyi nagyjainkat hivatott bemutatni. Van bőven olyan írónk, költőnk, építészünk, polihisztorunk, akire méltán büszkék lehetünk.

Jó lenne a jövőben bővíteni, javítani, az Erdély.mán elsődlegesen megjelentetni írásokat (publicisztikai, irodalmi, történelmi tematikájú). A sok okoskodó hozzászólónak is lehetőséget lehetne adni, hogy saját írásokat közöljenek: egy ideggyógyász közölhetne például szakcikkeket, egy mezőgazdasági mérnök szaktanácsadással szolgálhatna.

Mindezt azért, hogy kis Székely Régiónk fejlődjön.

Csiki Árpád

Példakép: Makovecz Imre

Az idén hetvenöt esztendős, súlyos betegen is dolgozó Makovecz Imre cigány falut épít azoknak a romáknak, akiknek a házát romba döntötte az árvíz. A világszerte elismert Makovecz Imre cége az elmúlt években tönkrement. Ő mégis szolgálja népét és dolgozik érte mint példaképe Kós Károly. Több, a rendszerváltozás után Erdélybe tervezett temploma közül (Temesvár, Kolozsvár, Vargyas, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy) elsőnek épült fel a csíkszeredai. Fő motívumai a templomkert falába beépített öreg sírkövek másolataiból felmagasodó torony és a felülvilágítón át az istentiszteletet figyelemmel kísérő angyalszobrok. Makovecz nagyra becsülte a csíkiak hozzáállását. A Székelyhon a Példakép sorozatával tiszteleg a mester előtt. A sorozat korábbi, Kós Károlyról szól epizódja itt tekinthető meg.

(szekelyhon.ro)

Wass Albert - A magyar nemzet hét parancsolata

Az Úristen kegyelméből azonban nincsen veszedelem a megmaradás lehetősége nélkül. Ha fölismerjük a veszedelmet, és él bennünk az akarat, hogy segítsünk magunkon, az Úr is velünk lesz! S ha már egyebet vénségemnél fogva nem is tehetek: szavakba foglalhatom a törvényt, mely részben minden nemzetre egyformán vonatkozik, de különösképpen a magyarra. És elnevezhetem ezt a törvényt A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATÁNAK:

1. Tiszteld és szeresd a te Uradat, Istenedet, teljes szívedből, minden erődből, és rajta kívül más istened ne legyen. Bálványt ne imádj! A pénz mindössze eszköz, nem istenség. Érdekimádat, ön-imádat hamis utakra vezet embert és nemzetet egyaránt.

2. Magyar mivoltodat, az Úr legszebb ajándékát, meg ne tagadd soha! Őrizd, ápold, add át fiaidnak, mert csak addig marad rajtatok az Úr szeme, míg e nemzethez hívek maradtok. Ki nemzetét elhagyja: az Urat tagadja meg, s elvész nyom nélkül a népek tengerében.

3. De ne gyűlöld azt, aki más nemzethez tartozik. A gyűlölet méreg, mely megmérgezi az elmét, és gyűlöletet terem. Rokonod minden isten-fia ember, bármely nyelvet beszéljen is.

4. Szeress minden magyart, mert testvéred Ő: nemzeted fia. Segítsd és támogasd, mert közös hazát adott nektek az Úr. Ki testvére ellen fordul, vagy megcsalja azt: önmagát rövidíti meg ezzel, saját nemzetét gyöngíti, s az Úr parancsa ellen vétkezik. Ki széthúzás magját veti el: romlást arat.

5. Ki bántja a magyart: téged is üt. Nemzeted jussát, igazát védeni kötelességed. Csak úgy lesztek erősek, ha megvéditek egymást. Bárki magyar vesztesége a te veszteséged is.

6. Légy becsületes, tisztességes és igaz! Ezek azok az emberi értékek, melyeken nemzeteknek, országoknak épülniök kell. Hamis szó, hamis cselekedet ingoványba vezet. Aki csalásra épít: nyakát töri. A felelőtlen ember homokra épít, amit elfúj a szél, és elmos az eső. A becsületesség olyan, mint a sziklakő: kemény és maradandó. Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövendő az igazaké. Haladj csak bátran a becsület és tisztesség útján, a jövendő az igazakkal van.

7. Legyetek bátrak és hűségesek egymáshoz és a magyar nemzethez, mert az Úr szereti a bátrakat és a hűségeseket, s megsegíti azokat, akik az igazság útjai járnak.

Őrizzétek szívetekben ezeket a parancsolatokat, s meglássátok: az Úr veletek lesz!


Wass Albert

(1993. május)

Példakép: Kós Károly

Mindenkinek van példaképe. Kisgyermekkorban a lányok az anyukájukra, a fiúk pedig az apukájukra akarnak hasonlítani. Majd megjelennek a tévésztárok, és a fiatalok olyanok akarnak lenni, mint akiket a tévében látnak. Pedig a televízió többnyire a negatív példákat kedveli, az piacosabb és jobban veszik a nézők. Böjte Csaba megelégelte, hogy szinte kizárólag olyan papokról szólnak a hírek, akik az ifjúság elleni súlyos bűnökkel vádolhatók, és honlapot indított példaadó papokról szóló történetek leírására. Kiderült, hogy nagyon sok hozzászólás érkezik a pozitív példákkal.

Az elszabott mintát is fel kell mutatni, és aztán a szemétbe kerülnek. A jó mintákat viszont meg kell őrizni. A Székelyhon számára a Hópárducról vagy a Tom Lantosról készített filmet ilyen pozitív példának szántuk. Most tartsanak velünk az építész Kós Károly nyomában.

(szekelyhon.ro)

Ilyen is van: Kós Károly-emlékborítékot adott ki a Román Posta

Kós Károly építész és író személyiségét megörökítő emlékborítékot adott ki a Román Posta.

Moldován József távközlési államtitkár közbenjárásával 2010 júniusában szakértők állították össze a kiadásához szükséges dokumentációt, ennek eredményeként elkészült az emlékboríték, amelyet a levelezők és gyűjtők megvásárolhatnak a postahivatalokban.

Az államtitkár szeretné, ha az új kezdeményezés itt nem szakadna meg, és bővülne a neves erdélyi személyiségek előtt tisztelgő postai emlékborítékok és bélyegek skálája. Az első kétezer emlékborítékból Moldován kétszázat felajánlott a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett Kós Károly-emlék- és -teljesítménytúrát szervező Szentimrei Alapítványnak, ebből százat a ma a Kakasos templomtól 7 órakor induló túra résztvevői között osztanak szét.

(Háromszék)

Avatar - Holdvilágárok (Moonlight gorge)

Kós Károly: Az országépítő (rádiójáték)

Kós Károly
Az országépítő

Rádiószínház
2009

István király története mindig is szimbolikus erővel bírt: a semmiből országot építő erős kezű uralkodót vagy a szent királyt, a hit felkent bajnokát egyaránt beleláthatta alakjába az utókor. Az író István király tragédiáját látja elsősorban: a kötelesség áldozataként mutatja be István életét. A fiatal férfi apja és főként anyja akarata által vezetve, nevelve, természetes vágyait, ösztöneit legyűrve vállalja a keresztény királyságot, az erős kézzel való uralkodást. Megtagadja érzelmeit és a boldogtalan politikai házasságot választja, megtagadja családi, vérségi kötöttségeit, s a német lovagokra támaszkodik, megtagadja szelíd természetet, s könyörtelenül számol le az ellene lázadó rokonaival, régi barátaival. Az uralkodás erkölcsét kényszerül viselni, s nem léphet le a maga választotta, s maga építette útról.

Kós Károly könyve két szempontból is érdekes olvasmány. Egyrészt – viszonylag – hűségesen végigkíséri István uralkodásának főbb állomásait, kerek élettörténetet írt. Másrészt viszont Kós prózája magába olvasztja a székely népballadák stílusvilágát, a magyar irodalomban páratlan módon, sűrített, szaggatott mondatokban, képszerűen idézi fel a pogányságból a kereszténységbe átlépő Magyarország érdekességét, forrongó hangulatát.

85 MB MP3 letöltése: ITT

Szent István intelmei - Lukács Sándor (mp3)

Szent István király intelmei

Erkölcsökre oktató könyvecske.

Szent István király intelmei Imre herceghez

Jel Könyvkiadó
Magyar Katolikus Rádió
2008

(Lukács Sándor előadásában)

1. Mindent törvény éltet
2. A katolikus hit megőrzéséről
3. Az egyházi rend megszilárdításáról
4. A főpapoknak járó tiszteletről
5. A főemberek és a katonák megbecsüléséről
6. A türelem és az elfogulatlan ítélkezés gyakorlásáról
7. A vendégek marasztalásáról
8. A tanács fontosságáról
9. A gyermekek engedelmességéről
10. A rendszeres imáról
11. A jóságról, az irgalmasságról és a többi erényről

34 MB MP3 letöltése: ITT

Bécs - Schönbrunn palota és kert

Éjszaka Bécsben

Bartis Ferenc: És mégis élünk!

Bartis Ferenc ezt a versét Kolozsváron, a házsongrádi temetőben szervezett tömegtüntetésen, 1956. november 1-én szavalta el Dsida Jenő, Reményik Sándor és Brassai Sámuel sírjánál. Bartist külön ezért a verséért a Román Katonai Törvényszék 7 év börtönre ítélte.

Széttépve és összetörten,
Győzelmektől meggyötörten,
Már magzatként bajba-ölten,
Vándor bölcső-temetőkben ?
És mégis élünk!

Dobra vernek minden vágyat:
Árverezés a vasárnap.
Nászunkra is gyászhír támad:
Üresek a gyermekágyak ?
És mégis élünk!

Elvadult a dulok lelke,
Kórót terem tarló, mezsgye:
Pusztul a föld egyre-egyre,
Hull a szikla tenyerünkbe ?
És mégis élünk!

Fogaskerék, futószalag:
Egyik elmegy, másik marad.
Bölcsőnk, sírunk porrá szakad:
Zokognak a kövek, szavak ?
És mégis élünk!

Hogyha sírunk: kiröhögnek!
Hogyha küzdünk: fel is kötnek!
Hogyha kérünk: odalöknek
Történelmi kárörömnek! ?
És mégis élünk!

Magyar, szavad világ értse:
Anyanyelvünk létünk vére!
Anyánk szíve tetemére
Átok zúdult: vége, vége ?
És mégis élünk!

Adorján András - Kocsis L. Mihály: Mi volt 1956, barátom?

I. Székely-Magyar Világtalálkozó

További Információk ITT

MVSZ: El kell temetnünk Petőfi Sándort!

Több mint két évtizede annak, hogy 1989. július 17-én a távoli Szibériában, a Bulját Köztársaságban, a Bajkál-tó keleti partján fekvő Barguzinban egy magyarok vezette nemzetközi kutatócsoport feltárta Alexander Stefanovics Petrovics sírját. A sírból avatott régészek, antropológusok gondos kezei kiemelték a csontvázat, amely egy 163 cm magas férfi földi maradványa volt. Borzongva fedezték fel annak erős bal felső szemfogát, törött bordáját és betegség sújtotta térdét, amely a néhai járását minden bizonnyal enyhén bicegővé tehette.

Alább folytatódik a Magyarok Világszövetsége elnökének közleménye.

A néhait 1855 májusában temették el, és az I. világháború idején még megvolt az ó-orosz betűket is tartalmazó sírfelirat, amely az elhunyt neve után megörökítette kilétét: vengerszkij maior i poet – azaz magyar őrnagy és költő. Egy orosz néprajzi tanulmány pedig megszólaltatta az 1920-as években még élő öreg parasztasszonyt, Mária Morokovát, aki kislányként naponta bejárt a magyar fogolyhoz. Az pedig arról beszélt neki, hogy az ő országában nagy háború volt, és Frantz nevű császárukat megsegítette Nikoláj czár.

Minderről Kéri Edit könyvéből is értesülhetünk – aki maga is tagja volt a sírfeltáró kutatócsoportnak –, amelyet 1990 februárjában adott ki az Eötvös Kiadó: Petőfi Szibériában?!

Valóban, megtörténhet, hogy a Segesvár melletti Fehéregyháza határában az oroszok ellen vívott csatában 1849. július 31-én utoljára látott Petőfi Sándort foglyul ejtették és a távoli Szibériába hurcolták volna? A hivatalos magyar történettudomány máig tagadja, hogy az 1849-es szabadságharcba beavatkozó oroszok magyar foglyokat hurcoltak volna magukkal. Pedig az I. világháborút követően, a húszas-harmincas években szovjet fogolytáborokból hazatérő magyar katonák közül sokan vallottak arról, hogy a távoli Szibériában olyan öreg magyarokkal találkoztak, akiket a szabadságharc leverése után fogolyként hurcoltak oda. Pedig Kéri Edit, ez a történészeket megszégyenítő színész, ’56-os forradalmár és oknyomozó újságíró évekkel ezelőtt megszerezte Bécsből, a Staatsarchiv-ból, a szabadságharc idején zajló némely osztrák kormányülés jegyzőkönyvét. Az 1849. május 14-i Ministerrat Protokoll (Minisztertanácsi jegyzőkönyv), amelyet Schwarzenberg és Bach látott el kézjegyével, kimondja, hogy az oroszok által ejtett magyar hadifoglyokat el lehet szállítani a távoli Szibériába – Nach Siberien, nach Kamschatka, nach Nord-Asien kann man transportieren. A dokumentum – amelyet két nap múltán Ferenc József császár is aláírt – arról is árulkodik, hogy ebbe a tervbe nem mindenki volt beavatva. A jegyzőkönyv szerint a magyar foglyok Szibériába való szállításáról szóló vitában a császári pénzügyminiszter felszólalt, és kijelentette, hogy ez a megoldás méltatlan Ausztriához, és legalább azt biztosítani kellene, hogy a távoli szibériai fogolytáborokban osztrák fegyőrök őrizzék a hadifoglyokat...
Minderről még a magyar olvasó is értesülhetett, hiszen a bécsi jegyzőkönyvek Kéri Edit által elkészíttetett fordítását egy óvatlan nyári napon a Magyar Nemzet is közölte.

A huszonegy évvel ezelőtt, a Bulját Köztársaságban kiásott csontváz megsemmisítésére azonnal hadjárat indult. Kommunikációs és fizikai. A Budapest-Moszkva tengely pillanatok alatt kiötlötte a leghatásosabb lejárató szöveget, mely szerint a Barguzinban feltárt csontváz nem Petőfi Sándor földi maradványa, hanem egy zsidóé, aki ráadásul nő lett volna. A fölényeskedő legyintésnek álcázott kommunikációs fogással egyidejűleg azonban elrendelték a lelet lefoglalását. Ezek után a csontvázban Petőfi Sándort felismerő kutatók Ulan Ude-ból, a bulját fővárosból, majd a Szovjetunióból a legvadabb kalandregényekbe illő körülmények között menekítették azt ki.

Itthon, Magyarországon pedig hiába kérték, hogy bontsák meg Petőfi Sándor édesanyjának sírját, és vegyenek csontvázából génmintát. A magyar tudományosság és a politikum kegyeletsértésre hivatkozva megtiltotta azt a mintavételt, amely a feltételezést tudományos úton, száz százalékosan igazolhatta vagy cáfolhatta volna. Meglehet, hogy abban a bizonyos kegyeleti bizottságban sok ismert magyar közéleti ember írta és írja elő kötelezően a struccpolitikát.

Azóta húsz év telt el. Azóta minden magyar miniszterelnököt beavattak a Buljátországból elhozott csontváz titkába. Húsz éve tűnődöm azon, hogy vajon miért nem történik semmi? Miért nem kíván a magyar politikum ebben a kérdésben az igazságnak a végére járni? Hiszen a tudomány egyértelműen cáfolhatná, vagy egyértelműen igazolhatná, hogy valóban Petőfi Sándor földi maradványai kerültek-e elé?

Vannak, akik úgy vélik: ha kiderülne, hogy a fehéregyházi csata után Petőfi még évekig élt, az „ott essem el én, a harc mezején” jegyében felmagasztosult Petőfi-kép töredezne szilánkokra, amit a ma élő magyar nemzedék nehezen viselne el. Dőreség, mondom én. Hiszen Petőfi irodalmi művét ez semmiképpen nem érintené. Lánglelkű, szabadságvágyó szellemét ugyancsak nem. Talán csak azok sínylenék meg e hírt, akik számára Petőfi legfőbb értéke maga a megjövendölt élete. Ám az ő lélekszámuk eltörpül azon magyarok száma előtt, akik számára az igazság mindennél fontosabb. És ugyanúgy eltörpül azon magyarok száma előtt, akiket bánt, hogy e nemzet mindmáig nem adta meg a végtisztességet a legnagyobb magyar költőnek.

Petőfi Sándor halálának kérdése nem irodalomtörténeti kérdés. A legnagyobb magyar költő halála körülményeinek tisztázása a magyar nemzet méltóságának és önbecsülésének kérdése! Ha valóban megtalálták Petőfi Sándor földi maradványait, akkor azok temetetlen voltukban égbe kiáltanak! A magyar nemzet pedig haladéktalanul és méltó módon el kell temesse őt a haza földjébe! Ha nem Petőfi Sándor földi maradványai kerültek elő, akkor azokat keresni kell. És addig kell keresni, amíg meg nem találják. Majd ugyanúgy, a legnagyobb magyar költőnek kijáró végtisztességgel el kell temetni őt! Tudom, hogy minden magyar város versengni fog érte!

Ezért vallom és hirdetem: Petőfi Sándor halálának tisztázása és Petőfi Sándor méltó eltemetése a XXI. századi magyar élet megkerülhetetlen ügye: egy új magyar kultúrpolitika origója, egy felemelkedést szolgáló magyar nemzetpolitika sarokköve, a magyar nemzeti lét erkölcsi alapvetése.

A Buljátországban feltárt csontváz most még egy bőröndben vár. Nem Magyarországon. Valahol Európában. Titok, hogy hol. Nehogy eltüntessék, nehogy megsemmisítsék. Petőfi Sándor földi maradványai valahol Európában várják az igazság óráját.

Budapest-Kolozsvár, 2010. július 31-én

Patrubány Miklós István Ádám,
a Magyarok Világszövetségének elnöke

Továbbította az MVSZ Sajtószolgálat