Erdély szerte számos furcsasággal és érdekességgel találkozunk. Utóbbi időben tanulmányaim folytán sokat foglalkoztam a szászokkal. Így figyeltem fel egy olyan szokásra, amit Berethalmon sok száz éven át gyakoroltak.
A berethalmi templom – mint az erdélyi szász templomok

általában - egy erődített vártemplom, tornyokkal, masszív falakkal körülvéve. Az odalátogató két torony közt egy kis építményre lehet figyelmes. Úgy néz ki, mint egy kis kerti lak, ami nem illik bele a képbe. Ez a kis építmény a „Scheidungshaus”, a „Válóház”, benne a „békítő szobával”.
A szász, akárcsak a székely rendtartó nép volt. A falu lakossága ebbe a házba zárta be a válni kívánó, össze nem férő párokat. Két hetet

kellett eltölteniük egy ágyban, egy kenyéren. A szoba meglehetősen kicsi egyetlen személy számára van bebútorozva, benne asztal, szék, egyetlen étkészlet.
Az, hogy ennyire hatásos volt ez a szász lelemény, tanulság a mai kor számára is. Négyszáz év alatt egyetlen válás történt Berethalmon.

Ne gondolja senki, hogy a középkor folyamán azért volt kevesebb a válás, mert kevesebb volt a konfliktus, a meg nem értés. Előítéletekben sem volt hiány, a falu száján mindig beszédtéma volt az összeférhetetlenség.
És ma? Statisztikák elrettentő képet nyújtanak. Nem is jó beszélni róla, hány házasság végződik válással.
A berethalmi megoldás viszont évszázadok során hatásosnak bizonyult…
Csiki Árpád
(fotók: Wikipedia, Szász Csaba)