Ősi írásunk: a rovásírás - a japánokat jobban érdekli, mint minket?

"Felismerni a saját kultúra megőrzésének fontosságát" – japán tévét kell néznünk, ha ősi rovásírásunkról akarunk műsort látni A Rovás Alapítvány és a Japán Állami Televízió (NHK) közös munkájának eredményeként Japán egyik legnépszerűbb reggeli műsorában, az Ohajó Nyippon-ban (Jó reggelt, Japán) került a nagyvilág hírei közé ősi írásunk. A felvételek egyébként a Móricz körtéren található Turulboltban készültek. (kuruc.info)

Erdélyi Magyar Holokauszt

Kezdjük ott, hogy a "holokauszt" szó mit jelent: Égő áldozat, teljes pusztulás, kiirtás ilyen jelentései lehetnek. Tehát nem feltétlen zsidó specialitás. Csak hát annak nagyobb a reklámja, hiába van pénz rá. Érdekes, hogy más ilyen népirtásokról nem nagyon esik szó. Alább egy videó, ahol az erdélyi magyar holokausztról esik szó. A Maniu-féle gárdisták magyarokat gyilkoltak, erről szenvedő alanyok és szemtanúk vallanak. De lehet olvasni nyugodtan Wass Albert könyveket: Átoksori kísértetek, Kard és kasza stb.
És lehetne sorolni a felvidéki kitelepítéseket, a délvidéki mészárlásokat, magyar-irtásokat... Hát ezekről miért nem beszél senki?

Büntethető lesz a holokauszttagadás

A következő cikk hatalmason felháborított. Hát nekik már mindent lehet? Nem mondom Hitler annak idején kiirtott pár zsidót dolgoztatás közben, de ők hány milliót irtanak ki ócska politikájuk, aljas pénz üzelmeik közepette? Én nem tagadom, sőt beszélek róla... és elgondolkodom rajta, hogy olyan hamar lejárt. Holokauszt-ipar, holokauszt-vallás, holokauszt-agymosás. Érezzen lelkiismeret furdalást a gonosz európai ugye? De az, hogy én mit fogadok el és mit tagadok, nem tartozhat másra csak rám. Szólásszabadság, azt hiszem így mondják ezt...


Magyarországon is büntethető lesz a holokauszt-tagadás, miután az Országgyűlés hétfőn este elfogadta a büntető törvénykönyv (Btk.) erre vonatkozó módosítását.

A szocialisták által kezdeményezett név szerinti zárószavazáson 197 igen, egy nem szavazattal és 142 tartózkodás mellett fogadták el az indítványt. Az egyetlen nemmel szavazó a szabad demokrata Gulyás József volt.

A törvény – amelyet Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nyújtott be – három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt. Az új szabály a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

Mesterházy Attila a holokauszt nemzetközi emléknapján, január 27-én jelentette be kezdeményezését, amit azzal indokolt, hogy ma Magyarországon a mindennapokban ismételten tapasztalható az antiszemitizmus, a szélsőséges újfasiszta eszmék terjedése.

Az előterjesztést a fideszes Répássy Róbert úgy változtatta volna meg, hogy a nemzeti szocialista és a kommunista rendszerek emberiség elleni bűneinek nyilvános tagadását egyaránt büntesse a jogszabály, módosí-tási javaslata azonban nem kapta meg a kellő arányú támogatást a Házban.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) üdvözli a holokauszttagadás büntethetővé tételét – mondta Feldmájer Péter, a szervezet elnöke az MTI-nek. Feldmájer Péter szerint helyesen cselekedett az Országgyűlés, amikor megszavazta a büntető törvénykönyv (Btk.) erre vonatkozó módosítását. Mint mondta, nagyon kedvező, hogy csak egy ellenszavazat volt.

Egyébként az Európai Unió valamennyi tagállamában legkésőbb ez év decemberében szigorú büntetéssel lesz sújtható a holokauszt tagadása. A rasszizmus és idegengyűlölet elleni uniós kerethatározatot 2008 novemberében fogadták el az EU-tagországok bel- és igazságügyi miniszterei, miután a tervezet vitáját valamennyi érintett uniós intézményben lefolytatták.

(MTI - UMSZ)

Adalékok magyar történelmünkhöz - PPS - nézzétek meg

1. TUDOD-E A MAGYAROKRÓL? (PPS)


2. HAZUGSÁGÖZÖNBEN ÉLÜNK (PPS)

Hálás köszönet érte Géczy Jánosnak.

Honlap ITT.

Kótyavetyéljetek el mindent!

„Nyilvánvaló, hogy ahol van egy kicsi kapu, ott egy kicsi élet is van mögötte; s az is természetes, hogy dúlásos időkben jobb a kicsi kapu a nagynál, hiszen azon rossz szándékkal béjutni mégis bajosabb.” (Tamási Áron)

Ha legbelül egy szikrányit sem ver hevesebben a szívetek, mikor azt halljátok, anyaföld, adjátok el őseitektől örökölt földjeiteket! Ha fennséges fenyveseink felemelő látványa nem nyűgöz le a székely bérceken, váljatok meg tömött, mélyzöld erdeitektől! Ha árván porladozó, ősi hajlékaink mellett járkálván, sohasem szorongatja fájó érzés lelkeiteket, kótyavetyéljétek el a szüleitektől örökölt belsőséget!
Miután meggyőződtetek róla, hogy máshol is vannak anyaföldek, fenyvesek, szülői házak és ezekhez tartozó, gyepes családi kertek, többé sohase keseregjetek ezek felett! Arra törekedjetek, hogy minél gyorsabban adjatok túl ezeken a felesleges örökségeken! Egy pillanatig se érdekeljen az, hogy melyik idegen nemzet, melyik rátok szaporított vagy rátok szaporodott népcsoport vásárolja fel nyomulva, buzgón ezeket.
Mindezek során végig ügyeljetek, sose kerítsenek hatalmukba felesleges, túlcsorgó érzések! Ne törődjetek azokkal az élhetetlen álmodozókkal, akik megpróbálnak eltántorítani benneteket! Ne figyeljetek egy percig sem rájuk, összezavarhatják új érzelmeiteket! Búsmagyar szólamaikkal arra próbálnak majd buzdítani, hogy becsüljétek meg azt, amit évszázadok során őseitek megőriztek, majd hátrahagytak nektek.
Addig kótyavetyéljetek, ameddig lehet! Ne várjátok ki, hogy darabonként hordják szét azokat a vásott eszközöket, ódon bútorokat vagy népies tárgyakat, amiket úgysem szeretnek már egyesek közületek. Amik ettől arrafelé árulkodó bajt hoznak rátok, és azokra, akik ezeket használva, nevetség tárgyává válnak. Mert ócskák, maradiak, nagy magyarok és nagy székelyek lesznek a modernek és a benyomuló idegenszívűek szemében.
Higgyétek el, ha mindenen, ami még őseitekre emlékeztet, gátlástalanul túladtok, szebb lesz az életetek. Igaz, a legelső lépések nehezek lesznek. Attól a pillanattól azonban, mihelyt minden tárgyi bizonyítéktól, (amely többszörösen bűnös magyarságotokat a többségi nemzet eszébe juttathatja) megszabadultok, minden csatát megnyertek. Szolga-véreitek és a felettetek uralkodó nemzetek pereputtyai többé nem mondhatják rátok, hogy magyarkodtok.
Ezek után már csak néhány apróságot kell majd elintéznetek. Kínosan ügyeljetek arra, hogy mindig mindenhol az uralkodó nemzet nyelvén szólaljatok meg leghamarabb. Legjobb, ha egy tökéletesen elsajátított többségi tájszólást használtok fel erre. A következő lépés: öltözködésetek, zenei ízlésetek, székely-magyar szokásaitok megváltoztatása legyen. Ajánlom nektek, hogy valahányszor az új, idegen templom előtt haladtok el, sűrűn vessétek a keresztet. Az eredmény nem maradhat el.
Ha ősi örökségeiteket, édes anyanyelveteket és magyar lelketeket már elkótyavetyéltétek, hirtelen egyszerűbb lesz minden. Ezek után immár arra kell csak hűséges kollaboránsként ügyelnetek, hogy időnként jót üssetek azokon, akik mégis megmaradnak magyarnak. Akik nem hódolnak be sohasem.
Kótyavetyétek boldoggá tesz benneteket.
És az utánatok (ugyancsak előnyökért) hajlongó korcs nemzedéket.

Csíki Sándor
Megjelenés előtt a Polgári Életben
(erdely.ma)

Köztünk élő ősmagyar – VIDEÓ

Mindenki egyszerűen Bélabának szólítja. Pedig nem hajlott hátú, idősödő öregemberről van szó. Hanem egy életvitelében, életmódjában is hagyományőrző fiatalemberről, Tölgyesi Béláról.
A fiatalember többek között rézművességgel foglalkozik. Hobbija egyben munkája is. A honfoglaláskori motívumok jelentését így magyarázza: „Ezek az övek, meg az öveken levő veretek rangjelzések. A bal comb fölött lecsüngő résből lehetett látni, hogy kinek hány verete van, milyen anyagból készült, hogy milyen a társadalomban betöltött szerepe, vagy a családban."
Őseinkhez hasonlóan Tölgyesi Béla sem bízza a véletlenre a férfiarc díszének, bajszának formáját. Méhviaszból, zsírból és illóolajból főzött bajuszkenőcsének köszönhetően igazi magyarbajszot varázsol néhány perc alatt.

Teljes cikk ITT

Video ITT

(erdely.ma)

Háromkúti szegénység – VIDEÓ

A világtól elzártan 58 magyar család él Háromkúton. A romániai településen alig néhány embernek van munkahelye, a házak többségébe nincs bevezetve a víz, a gyermekeknek két-három kilométert kell gyalogolniuk a térdig érő hóban az iskoláig. A Tankó család havi hatezer forintnak megfelelő lejből él, mégsem gondolják magukat szegények.
- Háromkút – ahogy az itt élők mondják – a küszöbön van. Vagyis három megye – Hargita, Bákó és Neamt megyék – határán terül el. A faluban nincs orvos, pap és posta sem. Az itt élő embereknek közel 43 kilométert kell utazniuk ha orvoshoz akarnak menni Gyergyószentmiklósra, de ugyanennyit kell menniük, ha hivatalos ügyeiket akarják elintézni a Gyimesközéploki Polgármesteri Hivatalban.

Teljes cikk ITT

Video ITT

(erdely.ma)

Zetelaka képekben

SOROZÁS SZÉKELYFÖLDÖN 1942-ben (Lövétén és Székelyudvarhelyen)

Egy elragadó korabeli videó: érdemes megfigyelni rajta a falusi társadalmi rendet, népviseletet, fiatalokat-öregeket, lányokat-legényeket. Azt a csak a székelyekre jellemző életkedvet, hazaszeretetet, szeretetet. És nem utolsó sorban a székely táncokból is kapunk ízelítőt.

Borsika