A régi székely Himnusz

Ó, én édes jó Istenem,
Oltalmazóm, segedelmem,
Vándorlásban reménységem,
Ínségemben légy kenyerem.

Vándor fecske sebes szárnyát,
Vándorlegény vándorbotját,
Vándor székely reménységét,
Jézus, áldd meg Erdély földjét.

Vándor fecske hazatalál,
Édesanyja fészkére száll,
Hazajöttünk, megáldott a
Csíksomlyói Szűz Mária.


A székely Himnusz ősi változata: úgy szövegében mint dallamában egyedi, sajátosan székely (magyar). A székely nép Szűzanyához azaz Babba Máriához való ragaszkodását fejezi ki benne.
Dallama sajátosan ereszkedő, pentaton dallam. Bartók Béla ezt a népzenei témát menti át saját művébe az Este a székelyeknél rubato részébe. Erdélyi népdalgyűjtései során fedezte fel ezt a sajátos ősi dallamvilágot. Lelkendezve írja egyik levelében, hogy nagy öröm töltötte el, amikor rábukkant erre a kincsre, amit a székelyek hosszú évszázadokon át oly hűen őriztek.

Ki tud többet "Szlovákiáról"?

És egy kis szlovák történelem:

· Melyik országban van Szlovákia?
· Hány szlovák idősebb, mint Szlovákia?
· Mondjon három szlovák királyt!
· Melyik szlovákiai városban koronáztak magyar királyokat, és melyik magyar városban szlovákokat?
· Ismertesse a szlovákok harcait az Oszmán Birodalom ellen!
· Soroljon fel három szlovák építészeti remeket!
· Hol éltek az ős-szlovákok?
· Hogy mondják szlovákul: Aranybulla, magyar forradalom és szabadságharc, irredentizmus?
· Ismertesse az önálló szlovák állam kisebbségi politikáját!
· Soroljon fel három magyarbarát szlovák politikust!
· Ismertesse, hogyan lehetne megoldani Szlovákia területi problémáit!
· Soroljon fel három szlovák nemesi családot!
· Hasonlítsa össze (elemezve) a szlovák címert a magyar címerrel!
· Melyik a legősibb szlovák város?
· Melyik maradt fenn tovább, a Magyar Korona vagy a szlovák korona?
· SMS-ben küldje el Szlovákia történelmét!
· Fejezze be azt a szólás-mondást: Adj a tótnak szállást,….

A válaszokat Ján Slota címére kérjük beküldeni!
A helyes beküldők között "szlovák" (tokaji) borokat sorsolunk ki.
A borítékra ne felejtsék ráírni a jeligét: Felvidék!

(Forrás: kuruc.info http://kuruc.info/r/22/49985/)

A nevemet legalább helyesen írják le!

Részlet Márai Naplójából: Halotti beszéd - prózában

"Névjegyet akarok csináltatni: két nyomdában járok, de mindenütt elutasítanak, mert a nyomdásznak nincs Ékezete. De ez a két ékezet, nevemnek ez a két ékezete, ez én vagyok, ez az enyém. Azért nem mondok le az ékezetről, s tovább keresek New Yorkban egy kézinyomdát, mely elvállalja, hogy a nevem ékezetes legyen. Ezt a két ékezetet meg kell mentenem, mert a személyiségemet meg kell itt mentenem. Ékezet nélkül nem vagyok én."

Én is ezzel küszködök napmintnap. Nevem két ékezetét nem engedem lelopni. Ha lehull, akkor már nem én leszek. Ugyancsak mindig nagy bonyodalom megmagyarázni mémeteknek és általában "művelt nyugatiaknak", hogy a magyarban a nevek sorrendje fordított, úgynevezett keleti sorrend (ugynígy használják a kínaiak meg a japánok és a Belső-Ázsiában élő velünk rokon népek. Érdekes a finnek pedig nem...).

Radics Géza: Úton a magyarság teljes felszámolása felé

A magyarság megérett a teljes és tökéletes hódoltságra, sőt, a teljes pusztulásra, olyannyira, hogy a legelemibb nemzeti érdekeit se képes megvédeni, de még csak tudatában sincs azoknak. Miért van az, hogy a pártvezéreknek - főleg a nemzetinek mondottaknak - és a polgári szervezetek vezetőinek most már közel két évtizede nem derengett fel, ha jövőt akarnak a magyarságnak, akkor a fiatalság felé kellene fordítani figyelő szemüket?
"Olyan kis ország (Izrael) részéről, mint mi, ez szinte döbbenetes. Azt látom, hogy fölvásároljuk Manhattant, és fölvásároljuk Magyarországot, és fölvásároljuk Romániát, és fölvásároljuk Lengyelországot. S ahogy én látom, nincsenek problémáink. A tehetségünk, az összeköttetéseink és a dinamizmusunk jóvoltából szinte mindenhová eljutunk."
Simon Peresz, Izrael elnöke
A fenti megjegyzés Izrael elnöke, Simon Peresz szájából hangzott el 2007. október 10-én a tel-avivi Hilton szállóban egy kereskedelmi összejövetelen, melyet a Máárív című izraeli héber nyelvű napilap közléséből fordított Hering József volt izraeli katona. Peresz elnökúr azonban nem a teljes valóságnak megfelelően fogalmazott.
Magyarországot ugyanis lényegében már felvásárolták.
Az egyetlen jelentős nemzeti tulajdon a magyar föld, aminek nagyobb része még - remélhetőleg - magyar tulajdonban van, de a jelenlegi kalózkormány azon dolgozik, hogy azt is idegen kézre játssza.
Marschalkó Lajos az Országhódítók című munkájában közli a Russischen Invaliden 1910. december 30-i számából:
"Testvérek! Hittestvérek! Az egész földkerekségen nincs egyetlen darab föld sem, amelyet könnyebben leigázhatnánk, mint Galíciát és Magyarországot. E két országnak mindenképpen a miénknek kell lennie, mert számunkra ott a legkedvezőbbek a körülmények. Ti, zsidó testvérek fáradozzatok minden erőtökkel azon, hogy mindkét országot teljesen birtokotokba vehessétek, ..."
Ami korunk Magyarországában történik, nem első ízben történik. Az 1867-es "kiegyezés" a zsidóság állampolgárságáról is rendelkezett. Ekkor kapták meg az állampolgárságot, addig nem lehettek azok. Nem csoda, hogy Deák Ferenc a "haza bölcse" lett. Bartha Miklós írja a Kazárföldön című munkája 61. oldalán: "... a kazárok (zsidók) tömeges bevándorlása 1868-ban kezdődött."
A tömeges bevándorlásnak nem kizárólag az állampolgárság elnyerése volt az oka, hanem nagyban hozzásegítettek az oroszországi pogromok, és Bartha szerint az, hogy Galíciában törvények szigorú alkalmazásával igyekeztek megfékezni az üzérkedést. Románia pedig lezárta határait előttük, viszont nyitva volt Magyarország határa. Gazdaságilag meghódították az országot, és József Attila elpanaszolhatta versében:
"S kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk."
A valóság az, hogy a másfél millió emberünk nem "kitántorgott" Amerikába, hanem a jövevények kihúzták a magyar középosztály talpa alól a szőnyeget, a megélhetést, és az utolsó pénzükön vettek egy hajójegyet Amerikába.
Ma szintén ez történik, de a tönkretetteknek nincs hová menekülniük.
Badiny Jós Ferenc írja a Mah-Gar a magyar (Buenos-Aires, 1976) című munkája 90 és 91-ik oldalán, hogy Argentínában meglátogatta (nem írja, hogy mikor, de a hatvanas-hetvenes években lehetett) egy jelentős zsidó ember Magyarországról, aki a legjobb visszaemlékezése szerint a következőket mondta neki:
"Mi, magyar zsidók professzor úr kutatásai és publikációi elé semmiféle akadályt nem gördítünk, sőt, köszönjük, ha még többet kutat. Ugyanis maga írja könyvében, hogy az emigrációs magyarság ifjúsága nem rendelkezik egy olyan erős, tradicionális alappal, amelyre büszke lehetne. Így ez a finn-ugor származási elmélet őket arra készteti, hogy ezt meg se említsék, hanem örömmel beolvadjanak a nyugati kultúrából származó azonos országok fiai közé, ahová bevándoroltak. Nem így a magyarul beszélő zsidó ifjak, akik külföldön is akárhová kerülnek a diaszpórában, beszélnek magyarul és - magyarul beszélő - jó zsidónak tartja meg őket a bibliai tradíció.
Professzor Badiny!
A magyarországi nép 100 év alatt kiirtja önmagát, és a tudománnyal foglalkozók 5 krajcárért el fogják adni az örökségüket.
100 év múlva mi - magyarul beszélő zsidók - leszünk a Mah-Garok, és köszönettel fogunk adózni Badiny professzornak, aki ezt kikutatta, és akinek a munkáira majd hivatkozni fogunk."
A hitetlenkedők kételkedhetnek, hogy e beszélgetés valóban megtörtént-e, avagy nem, de Magyarország megszállása, kisajátítása, meghódítása, sőt, az önpusztítás is kísértetiesen bekövetkezett.
De hogyan is kezdődött mindez?
A magyarság már 500 éve kiszolgáltatottságban él, de az 1848-49-es szabadságharcunk leverése gyökeresebb sorsfordulót eredményezett, mint ahogy arról beszélni szokás. A Habsburgok tudományosan megalapozott tervet dolgoztak ki a magyarság nemzeti önismeretének lerombolására, azon keresztül nemzeti önbecsülésének szétzilálására. E pokoli tervet a finnugor származáselmélet keretén belül, a Magyar Tudományos Akadémia felhasználásával léptették gyakorlatba. Lényege az volt, hogy a magyarságot a nyelvrokonság kapcsán a Nyugat-Szibéria kezdetleges műveltségű népeihez kössék, hogy ennek emlegetésével és az iskolákban való tanításával a lehető legmélyebbre gázoljanak a magyarság lelkületébe, megtörve nemzeti büszkeségét. E terv megvalósítása sikeres volt.
A magyarság csak a trianoni katasztrófa után kezdett föleszmélni, miután elindult egy egészséges szellemi kibontakozás, de amelyet a vesztes II. világháború gyökerestől elsodort.
Ami jó volt a Habsburgoknak, jó lett Moszkvának, és ami jó volt Moszkvának, az jó most a nemzetközi rablótőkének. A kommunista évtizedek, majd az immár 18 éve hazánkra szakadt nemzetközi "demokrácia" alatt felnevelkedett három nemzedék. Gyökértelen nemzedék, népi/nemzeti mivoltát nem ismerő, sőt, megtagadó nemzedék. A magyarság tehát megérett a teljes és tökéletes hódoltságra, sőt, a teljes pusztulásra, olyannyira, hogy a legelemibb nemzeti érdekeit se képes megvédeni, de annak még csak tudatában sincs azoknak.
Az 1980-as években meg is kezdődött az új honfoglalás alapjainak tudományos és történelmi hátterű lefektetése. Egyre-másra olvashattunk arról, hogy "a zsidók a mai Magyarország területén már a Római Birodalom idején, a 3. században éltek. A magyarok a 9. században foglalták el e területet", olvassuk a New York-i Magyar Élet 1980 egyik novemberi számában. Mit is akarnak mondani ezzel? Azt, hogy a zsidók megelőzték a magyarságot jó félezer évvel a Kárpát-medencében, tehát történelmi joguk van hozzá. Nesze neked, magyar őstörténet. Ezért kell ledélibábosozni minden kutatót, aki nem a finnugor őserdőben keresi a magyarság bölcsőjét?
A Reform 1991. március 8. számából a Magyar Honvéd március 1. számában közöl egy írást Antiszemitizmus, cionizmus, hazafiság címmel. Az elsőbbségről ebben is szó esik ilyen formában: "Úgy tudom egyébként, hogy a zsidóság nagyjából a honfoglalással egy időben jelent meg a Kárpát-medencében? Előbb. Zsidó sírkövet már jóval a magyarok bejövetele előtti időkből találtak itt." - hangzott az újságíró kérdésére Dr. Engländer Tibor, a Magyar Cionista Szövetség elnökének válasza. A budapesti főrabbi sem mulasztotta el ezt megemlíteni, mikor kihallgatást kapott a pápától, a Katolikus Egyház fejétől.
S hogy mindezek nem véletlen megjegyzések voltak a zsidó honfoglalás történelmi hátterének megalapozásához, igazolja, hogy azokban az években nemzetközi segítséget is kaptak.
Például: Az amerikai televíziós hálózat, a CBS is sugárzott az 1980-as évek első felében egy összeállítást a magyarországi zsidóság történelméről, helyzetéről, melyben az előzőek szintén említés kaptak. Az Insight 1990. április 9-i számában írja a Communism's Demise Leaves Jews to Piece Together a Past (A kommunizmusban szétzilált zsidóság ismét felépítheti múltját) címmel a következőt olvashatjuk: "Ilona Benoschofsky shows off a tombstone, a menorah barely visible on its surface. "This comes from the third century," the museum director explains. "A man named Judah. It proves the Jews were here before the Hungarians." (Benoschofsky Ilona egy sírkövet mutat, amelyen egy alig látható menóra van. "Ez a harmadik századból való", mondja a múzeumigazgató. "Az ember neve Judah. Ez bizonyítja, hogy a zsidók előbb itt voltak, mint a magyarok."
Érted, kedves Magyar Testvér?
Most ne csodálkozz, hogy kitúrnak otthonodból, és saját hazádban csak szolga lehetsz. Mint ahogy Badiny Jósnak mondta a magyarországi zsidó:
"A magyarországi nép 100 év alatt kiírtja önmagát, és a tudománnyal foglalkozók 5 krajcárért el fogják adni az örökségüket."
Nem gondoltad ugye, hogy nemzeti önismeretednek valami köze van jövődhöz? Nem gondoltad, hogy saját "értelmiséged" készségesen segédkezet nyújt megsemmisítésedhez?
Miért van az, hogy a pártvezéreknek - főleg a nemzetinek mondottaknak - és a polgári szervezetek vezetőinek most már közel két évtizede nem derengett fel, ha jövőt akarnak a magyarságnak, akkor a fiatalság felé kellene fordítani figyelő szemüket? Nem érnénk-e el többet, ha az ébredező fiatalságot látnánk el, magyarságismeretet gyarapító irodalommal, és megkülönböztetett figyelemben részesítenénk a Forrai Sándor Rovásírás Kör munkásságát, amely rovásírás-vetélkedőket rendez már évek óta a kárpát-medencei magyar fiataloknak?
Emlékezzünk csak vissza! Hogyan is kezdődik a Hegedűs a háztetőn (Fiddler on the roof) című film?
Tradition! Tradition! Tradition!
Hagyomány! Hagyomány! Hagyomány!
Minden jó szándék, minden igyekezet, ami nem a magyarság nemzeti önismeretének rendbetételét, azon keresztül nemzeti önbecsülésének visszaállítását szolgálja, falra hányt borsó, pusztába kiáltott szó.

Szebb jövőt!

Radics Géza
(A szerző Amerikában élő történész)

Régi krónikáink - Anonymus: A magyarok tettei

Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (Béla király Névtelen Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), az egyik magyar király jegyzője és krónikása (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne). Keveset tudunk róla; latinizált nevének kezdőbetűje mindenesetre P-vel kezdődik, mert magát csak „P. mester”-ként jelölte („P. dictus magister”, az általános filológiai értelmezés szerint „a mesternek mondott P”).


Műve a Gesta Hungarorum - A magyarok tettei.

Elolvasható és letölthető ITT.

Sajnos manapság, mint egyfajta viccre, úgy tekintenek erre az igenis csodálatos műre. Mivel a benne foglaltak a külföldi és főleg német történetírással nem nagyon egyeztethetőek össze, igyekeznek tudósaink mellőzni. Pedig világosan meg van írva benne a magyarok dicső történelme: szkíták, hunok, avarok, magyarok...
Ez a szemlélet végigkísérte a magyar szellemiséget mind a Habsburg elnyomásig. Külföldi, megbízott tudósok ekkor politikai indíttatásra kitaláltak egy egyszerűen emészthető elméletet, hogy a magyar nép valamiféle gyűjtögető életmódot folytató, medvekultuszt tisztelő távoli népekkel lenne rokon. Találtak pár szavat, amit nagy nehezen egyeztetni lehetett. Ugyanígy lehet persze minden nyelvvel egyeztetni szavakat. És a nyelv alapján történő beazonosítás korántsem lehetséges. Ideje lenne az iskolákban nem hülyeségeket tanítani: finnugorizmus stb.
A magyarok a Kárpát-medence ősnépe, történelme tele dícső tettekkel, nagy alakokkal... Erre minden magyar büszke lehet.

EGY BIZÁNCI KRÓNIKÁS ATTILÁRÓL

Föl, nemzetem, föl! Jussanak eszedbe
Világhódító híres őseid.
Egy ezredév néz ránk itélő szemmel
Attilától egész Rákócziig.
Hah, milyen múlt! Hacsak félakkorák is
Leszünk, mint voltak e nagy ősapák,
El fogja lepni árnyékunk a sárba
És vérbe fúlt ellenség táborát!

Petőfi Sándor: Élet vagy halál!

Than Mór: Attila lakomája (1846)

Priscos (Priszkosz) rétor beszámolója Attila lakomájáról


Egyszer a kelet-római császár követséget küldött Atillához. Ennek a követségnek egyik tagja Priscos rhetor leírta útjukat, Atilla udvarát.

Mint szemtanúnak a följegyzései történelmi fontosságúak.

Könyvében Atilla udvaráról többek között ezeket mondja:

Miután átkeltünk még néhány folyón, egy nagyobbacska helyiségbe érkeztünk. Itt Atillának fából és gyalult deszkából épített palotája volt, amely - mint beszélték - valamennyi palotája között a legszebb volt. Közelében fürdő volt, amelyhez a pannon földről hozatták a követ, mert azon a tájon a barbároknak nincs sem kövük, sem fájuk. Amikor Atilla bevonult a helyiségbe, hosszan elnyúló fehér fátylak alatt szép sorjában lányok mentek eléje és hun dalokat énekeltek. Amikor pedig főemberének, Onegésiusnak házához érkezett, kijött Onegésius felesége szolgák kíséretében, akik ételeket és bort hoztak. Az asszony üdvözölte Atillát és kínálta (ami a hunoknál nagy megtiszteltetés), hogy vegyen jó szívvel a felajánlott holmikból. Atilla kedves embere iránt való udvariasságbólé úgy lóhátról evett is, mialatt a körülötte lévő barbárok az ezüsttálat magasra emelve tartották. Megízlelte a felkínált pohár tartalmát is és aztán elvonult királyi palotájába, amely a többinél kimagaslóbb volt és egyébként is magasabb helyen emelkedett.

Mi Onegésius felszólítására az ő lakásán maradtunk. Másnap elmentem Atilla udvarába és ajándékokat vittem feleségének, akit Rékának hívtak. Az asszonyt puha szőnyegen fekve találtam. Szolgák vették körül, s vele szemben a földön is szolgáló leányok ültek, akik színes fonalakkal lepleket hímeztek, amelyeket barbár ruháik díszítésére készítettek. Odamentem, üdvözöltem s átadtam ajándékaimat. Aztán arrafelé mentem, ahol Atilla tartózkodott. Atilla őrei már ismertek s így senki sem tartóztatott fel. Nagy csomó ember közé jutottam és láttam, amikor Atilla kijött a zajongó és tolongó sokaságba. Büszke léptekkel ment a ház elé, miközben ide-oda tekintgetett. Aztán megállt a ház előtt, és sokan, akiknek peres ügyük volt, eléje járultak és fogadták ítéletét. Ezek után visszament a házba.

Amikor mi visszatértünk sátorunkba, Atilla egyik embere keresett fel bennünket azzal az üzenettel, hogy Atilla mindkettőnket meghív ebédre. A kijelölt időben megjelentünk az ebédre a nyugat-római birodalom követeivel együtt és megálltunk a küszöbön Atillával szemben. A pohárnok ottani szokás szerint kelyheket nyújtott át, hogy köszöntsük Atillára, még mielőtt leülnénk. Miután megízleltük a bort, székeinkhez mentünk, amelyeken az egész ebéd alatt ülnünk kellett. A székek két oldalt a szoba falai mellett voltak. Középen ült Atilla kereveten. Mögötte egy másik kerevet volt és emögött lépcsők vittek fel az ágyához. Az ágyat díszes fátylak és színes függönyök borítottak.

Az étkezésnél az első hely Atilla jobbján, a második balján volt. Onegésius a király kerevetétől jobbra ült, vele szemben Atilla két fia; a legidősebb fiú ugyanis atyja kerevetén ült, de egészen a szélén és atyja iránt való tiszteletből szemeit lesütve tartá.

Amikor mindnyájan elhelyezkedtünk, a pohárnok borral telt serleget nyújtott Atillának, aki az ülés sorja szerint az elsőt felköszöntötte. A felköszöntött mint megtisztelt felállott és nem is ülhetett le addig, amíg a megízlelt vagy éppen kiürített serleget vissza nem adta a pohárnoknak. Amikor már Atilla köszöntésével mindnyájunkat megtisztelt, a pohárnokok elvonultak, és helyettük mások jöttek, akik asztalkákat helyeztek elébünk. Mindenki szabadon vehetett az ő asztalára rakott ételekből. Nekünk és a barbároknak ezüst tálakban hozták a finom ételeket. Atillának azonban fatányéron és csak húst.

Atilla egyébként is minden tekintetben mértékletes volt. A vendégei elé arany és ezüst serlegeket tettek, az ő ivópohara pedig fából volt. Egyszerű volt a ruházata is, csak éppen tisztább a többieknél. Nem volt arannyal, drágakővel kirakva sem az oldalán lévő kard, sem sarujának szíjazata, sem lovának zablája, mint a többi skytháé.

Minden fogás után felállottunk, a serleget Atilla egészégére ürítettük s aztán újra helyet foglaltunk. Amikor beesteledett, fáklyákat gyújtottak. Ekkor két barbár jött be. Atillával szemben helyezkedtek el és maguk költötte dalokat énekeltek Atilla győzelmeiről és hadi dicsőségéről. Minden szem rajtuk csüggött. Némelyek az elmúlt háborúk emlékein elmerengve gyönyörködtek a dalokban, némelyek pedig, akiken az öregség már erőt vett, könnyekre fakadtak. Azután a skytha udvari bolond lépett be, aki mulatságos mókáival mindnyájunkat megnevettetett, csak Atillát nem. Ő nem indult meg s tekintete mindvégig változatlan maradt. Nem is láttuk, hogy akármit nevetve tett vagy mondott volna. Csak akkor nézett fel nyájasabban, amikor legifjabb fia bejött és melléje állt, mire ő nyájasan megcirógatta a fiú arcát.

(Dr. Girsik Gézáné és Magyar József, Magyar Múltunk, Dr. Girsik Géza kiadása, Buenos Aires, 1952, 29-32 old.)

István, a király

Szereplők:
István: Pelsőczy László /énekhangja: Varga Miklós/
Koppány: Vikidál Gyula
Asztrik főpap: Victor Máté
Réka Koppány lánya: Kovács Ottília /énekhangja: Sebestyén Márta/
Torda, a táltos: Deák 'Bill' Gyula
Sarolt István anyja: Berek Kati
Gizella István felesége: Sára Bernadett
Sebestyén pap Juhász Jácint
Laborc: Nagy 'Feró'
Német lovagok: Balázsovits Lajos, Körtvélyessy Zsolt, Halmágyi Sándor
Koppány feleségei: Nyertes Zsuzsa, Hűvösvölgyi Ildikó, Tóth Enikő
Regősök: Bródy János, Ifj. Csoóri Sándor, Koltay Gergely
Magyar főurak: Szakácsi Sándor, Sörös Sándor, Balázs Péter

Röviden a tartalom:

Maga a történet a régi Magyarország korában, 997-ben kezdődik, mikor Géza fejedelem meghal. A temetésen kiéleződnek a lappangó feszültségek, hiszen az ősi jog értelmében a fejedelmi család legidősebb férfitagja, Koppány az örökös. Sarolt, Géza fejedelem egykori felesége viszont erőskezű asszony, s ő mindenáron fiát, Istvánt akarja a trónra ültetni. A magyar nép megosztott: egy részük Koppányt, s vele együtt a régi, pogány életet támogatja, mások viszont Géza /és István/ pártján áll. István, miután elfoglalja végül a fejedelmi trónt, kénytelen harcolni nagybátyjával, Koppánnyal. Végül magyar és német csapatok segítségével győzi le a felkelő pogányokat. Koppány halála után nem sokkal István koronát kér és kap a pápától, s 1000-ben megkoronázzák: ő lesz Magyarország első királya.
A rockopera során ezt a történelmi eseményt vitték színpadra - kicsit másképp, kicsit szokatlanul, de kétségkívül zseniális színművészekkel, művésznőkkel, táncosokkal fantasztikus koreográfiával, énekkel és zenével

Színes magyar zenés film, 100 perc, 1984 készült.
Rendező: Koltay Gábor
Forgatókönyvíró: Koltay Gábor, Szörényi Levente, Boldizsár Miklós, Bródy János, Mészáros Katalin
Operatőr: Andor Tamás
Díszlettervező: Tóth Gyula
Jelmeztervező: Csengey Emőke
Zene: Szörényi Levente
Producer: Ónodi György
Látványtervező: Gócz Béla
Vágó: Losonci Teri

Letölteni ITT lehet. Köszönet érte jencuskát illeti.

Zajlik a sunyi honfoglalás avagy gondolatok arról, hogy lopott ágyban nem könnyű az alvás

"Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem soha Oláhország éke."

József Attila: Nem, nem, soha

A hír, ami a napokban felborzolta Erdélyben a kedélyeket szinte mindennapinak is mondható. Zajlik a román honfoglalás, belakás, s ezt meg is ünneplik a frátyek Kolozsváron. Félkész állapotban ünnepi avatót tartottak tegnap Kolozsváron. A Főtér Egyesülés térre (Piata Unirii) változtatta a nevét. A baj csak annyi ebben, hogy a román polgármester sutba dobott minden magyarságot érintő tényt: nem hívta meg a magyar közjogi méltóságokat, beszédében még csak meg sem említette a magyarokat, helyette a ma olyannyira közkedvet "internacionális" kifejezést részesítette előnyben. Elfelejtette, hogy a Főtér magyar épületektől hemzseg, mint a Szent Mihály székesegyház, ami nem pár évtizedes, mint az ő hagymakupolás templomaik. Hogy ott áll a Bánffy palota, Rhédey-ház, a Fadrusz tervezte Mátyás-szoborcsoport és lehetne sorolni. A Mátyás szoborcsoport - Fadrusz János legjelentősebb alkotása, ami Kolozsvár szimbólumává vált, a győztesen bevonuló, seregszemlét tartó magabiztos uralkodót ábrázolja. Az emlékművet 1902 október 12.-én a császár-király képviseletében József Ágost főherceg leplezte le. A szobrok a mozdulat megörökítésével hatnak, fokozva a hatást a négy hódoló vitéz, akiket a hagyomány (balról-jobbra) Magyar Balázs hadvezér, Kinizsi Pál temesi bán, Szapolyai János nádor, Báthory István erdélyi vajda személyével azonosított.
Ízléstelen és vérlázító ez a semmibevevés, történelemhamisító kirohanások, szinte Ceausescu vagy a későbbi Funar-érával vetekedő románosítás.
Egy közel háromszáz fős lelkes csoport hátat fordítással fejezte ki nemtetszését. Na és?- gondolhatta Apostu őméltósága, ha nem tetszik nekik, majd megszokják És sajnos igaza van. Amíg nem vállalja fel a magyar politika ezt a kérdést, és nem foglalkozik komolyan vele, addig zavartalanul zajlik ez a formája a román honfoglalásnak. Lassan majd az összes magyar utcanév románra válik (mint a Dsida Jenő eset kapcsán, amikor az analfabéták SIDA-nak olvasták...), megszűnik a magyar egyetem, még Mátyás király is román lesz, lebontják a Szent Mihály székesegyházat, és helyére húznak egy román WTC-t, ami a globalizáció román hőskorát lesz hivatott majd hirdetni.

Az alábbiakban egy rövid összeállítást nyújtok: mi minden történt eddig, mi volt és mivé lett Kolozsvár.

Az emberi település nyomai a kőkorszakig követhetők. Románia területén felfedezett legrégebbi, neolitikumból származó leleteket ugyancsak a város környékén találták. A római kor mély nyomokat hagyott a város fejlődésében, a régi római castrum egy virágzó várossá alakult. Római neve Napoca, ennek emlékére kapta a város 1974-ben a Cluj-Napoca nevet. A népvándorlás századai után, a X. és XI. század fordulóján a régi Napoca helyén, a jelenlegi Óváros területén keletkezett a középkori ispánsági vár. A Kolozsvár nevű, szerény katonai erődítmény körül magát a várost a szász telepesek (úgynevezett "hospesek", azaz vendégek) a XIII. században kezdték felépíteni.

• 1270-ben V. István király a települést az erdélyi püspöknek adta, de 1316-ban újból királyi várossá emelte. Falai a XV. században épültek. Kolozsvárott született 1440 február 23-án Mátyás király.
• 124 táján (de lehet, hogy mar 117-118 korul) a mai Kolozsvar belvarosi teruleten fekvo Napoca vicus (falu) municipiumi (varosi) rangot kap Hadrianus csaszartol; romai provincia szekhelye.
• X. szazad elejen palankvar epul vagy a kesobbi Óvar teruleten vagy attol nyugatra, Kolozsmonostoron.
• XI. szazad vegen a Boldogsagos Szuz Maria tiszteletere Benedek-rendi apatsag letesul Kolozsmonostoron.
• 1173-ban eloszor emlitik irasban Kolozs megyet, illetve ennek Tamas nevuispanjat (Thomas comes Clusiensis).
• 1366-ban eloszor emlitik a varost Kolozsvar alakban.
• 1400 tajan 4000 fos lakossagaval Kolozsvar Erdely masodik varosa (Brasso utan).
• 1443. februar 23-an (a szulohaza emlektablajan olvashato felirat szerint marcius 27-en) szuletik Kolozsvart Matyas kiraly, az egyik legnagyobb magyar uralkodo.
• 1444 tajan befejezik a foteri Szent Mihaly-templom epiteset.
• 1492-ben bukkan fel eloszor a becsi egyetem anyakonyveben Kolozsvar nemet neve: Klausenburg.
• 1550-ben Heltai Gaspar es Hoffgreff Gyorgy megalapitja az elso nyomdat Kolozsvaron.
• 1550-es evektol Kolozsvar az erdelyi reformacio kozpontja.
• 1686-ban a Habsburg csaszari csapatok elfoglaljak Kolozsvart.

És itt már megjelennek a románok:

• 1796 karacsonyan felszentelik a varos elso ortodox templomat a kesobbi Gorogtemplom utcaban.
• 1822-ig kikovezik a belvaros fontosabb utcait.
• 1822. december 26-an Kolozsvart bemutatjak az elso magyar operat, Ruzitska Jozsef muvet, a Bela futasat.
• 1850-ben Kolozsvarnak 18 215 lakosa van, kozuluk 12 138 magyar, 3444 roman, 1581 nemet.
• 1869. december 31-i Kovary Laszlo vezette nepszamlalas szerint 24 826 szemelyt talalnak a varosban (kozuluk 4891 nem kolozsvari lakos), ebbol: 39,52% romai katolikus, 37,70% reformatus, 8,37% gorog katolikus, 4,56% evangelikus, 4,26% unitarius, 4,01% izraelita, 1,34% gorogkeleti, 0,14% ormeny katolikus; nemzetiseg szerint: 20 265 magyar, 2410 roman, 1133 nemet, 994 zsido, 24 angol; a hazak szama 3296, ezekbol 243 egy-, 13 pedig ketemeletes.
• 1870. szeptember 7-en megindul a vasuti kozlekedes Nagyvaradon at Pest fele.
• 1890-ben Kolozsvarnak 32 756 lakosa van, ebbol 27 514 magyarnak, 3950 romannak, 1336 nemetnek vallja magat, az izraelitak szama 2485.
• 1896. szeptember 30-an a millenniumi unnepsegek reszekent megtortenik a Matyas-szobor alapkoletetele, utana felszentelik a varos Pakey Lajos tervezte diszzaszlajat.
• 1900-ban a varos lakossaga 49 295 fo (40 845 magyar, 6039 roman, 1784 nemet), 5878 epuletebol 415 egy-, 43 ket-, 3 haromemeletes; ezekben csak 589 onallo furdoszoba letezik.
• 1910-es nepszamlalas adatai szerint 60 808 lakosa van Kolozsvarnak, ebbol 50 704 magyar (83,3%), 7562 roman (12,4%), 1676 nemet (2,8%); felekezetek szerint 19 021 katolikus, 20 726 reformatus, 8646 gorog katolikus, 7046 izraelita, 2016 lutheranus, 1994 unitarius, 1359 gorogkeleti.
• 1918. december 24-en a roman kiralyi csapatok bevonulnak Kolozsvarra, Haller Gabor polgarmester atadja a varos vezeteset.
• 1919. majus 7-en roman fiatalok ledontik a Szechenyi teri kut felett allo Szechenyi-szobrot.
• 1919. majus 9-en a roman Kormanyzotanacs a roman kiraly iranti husegesku letetelere szolitja fel az egyetem tanari karat, ennek megtagadasa miatt majus 12-en delben a roman hatosagok eltavolitjak a tanari kart, s katonai segedlettel ''atveszik'' az egyetemet.
• 1920 decembereben kerul sor az utcak roman atkeresztelesere.
• 1924-ben Erdelyi Szepmives Ceh elnevezessel irodalmi konyvkiado letesul.
• 1926 novembereben a magyar minoritak kenytelenek a gorog katolikusoknak atadni kolozsvari (Deak Ferenc - ma Hosok - utcai) templomukat, mert azt a papa nekik adomanyozta. (Szép kis pápa az ilyen!)
• 1930-as roman nepszamlalas 100 844 lakost talal Kolozsvart, ebbol 47 689 magyar, 34 895 roman, 2500 nemet; 13 504-en (13,4%) vallottak magukat izraelitanak.
• 1930-ban Iuliu Hossu puspok athelyezi Kolozsvarra a Szamosujvar-Kolozsvari Gorog katolikus Puspokseg szekhelyet.
• 1932-ben Nicolae Iorga javaslatara a nagy uralkodo emleket serto roman felirat kerul a Matyas kiraly-szobor talapzatara.
• 1939. februar 12-en Kolozsvart szentelik puspokke a varos addigi plebanosat, Marton Aront.
• 1940. augusztus 30-an a masodik becsi dontessel Erdely eszaki es keleti resze (43 492 km 2) Kolozsvarral egyutt ujra Magyarorszag reszeve valik.
• 1941 januarjaban visszaallitjak a magyar utcaneveket; egysegesitik a hazszamozast is.
• 1941-es magyar nepszamlalas 110 418 lakost talal a varosban, kozuluk 97 698 magyar, 10 029 roman, 1825 nemet, 1404 mas anyanyelvu; mas forras szerint a zsidok lelekszama 16 763.
• 1944. majus 3-an kezdodik a varosban a zsidok (tobb mint 16 000 szemely) gettoba gyujtese.
• 1945. junius 1-i hatallyal torvenyrendelet intezkedik a roman Ferdinand Kiraly Egyetem visszatelepiteserol Kolozsvarra, valamint egy uj, magyar eloadasi nyelvuallami tudomanyegyetem felallitasarol; ezt utobb Bolyai Tudomanyegyetemnek nevezik el.
• 1948. januar 25-i nepszamlalas szerint a lakossag szama 117 915, ebbol 67 977 magyar, 47 321 roman.
• 1959 februar-marciusaban tartjak azokat a "meggyozo" gyuleseket, amelyek nyoman osztol egyesitik a Bolyai Tudomanyegyetemet a roman tannyelvuVictor Babeš Egyetemmel; letrejon a Babeš-Bolyai Egyetem.
• 1959. november 22-en megindul a trolibuszforgalom Kolozsvart, az elso vonalon, az allomastol a varos keleti vegeig.
• 1964 elejen modositjak az utcanevek egy reszet, foleg az orosz vonatkozasuakat, de szamos magyar nevet is letorolnek a terkeprol.
• 1970. szeptember 20-an felavatjak Ion Agarbiceanunak a Romul Ladea keszitette mellszobrat.
• 1974-ben Kolozsvar municipiumma nyilvanitasanak 1850. evfordulojat unneplik; ennek kapcsan oktober 16-an a varos hivatalos elnevezeset Cluj-Napocara valtoztatjak.
• 1976-ban leplezik le Mihaly vajda Marius Butunoiu keszitette bronz lovas szobrat a Szechenyi (Mihai Viteazul) teren.
• 1989. december 21-en delutan es este a Ceaušescu-diktatura elleni tuntetesek soran Kolozsvart 26 szemely - koztuk magyarok is - esik a karhatalmi erok sortuzeinek aldozataul.
• 1992-es nepszamlalas szerint Kolozsvar lakossaga 328 000 fo, ennek 75,67%-a (248 289 fo) roman, 22,70%-a (74 483 fo) magyar, 1%-a cigany (3251 fo), 0,35%-a nemet (1136 fo), 0,11%-a zsido (353 fo), 0,17% mas nemzetisegu.
• 1993. december 1-jen leplezik le a Bocskai (utobb Gyozelem, most Avram Iancu) teren Ilie Berindei Avram Iancu-emlekmuvet.
• 1996. januar 15-en a polgarmesteri hivatal roman es angol nyelvutortenelemhamisito emlektablat helyeztet a Matyas kiraly-szulohazra, a regi magyar bronztabla melle.
• 1996. marcius 15-en Kolozsvar polgarmestere roman es angol nyelvutortenelemhamisito femtablat helyeztet a Petofi utcai egykori Biasini-szallo falara.
• 1996. majus 9-en felavatjak a Bocskai (Avram Iancu) teren a katedralis mogott a Roman Katona emlekmuvet.
• 1999 augusztusaban elozetes engedely nelkul a polgarmester utasitasara lebontjak a Deak Ferenc (Hosok) utca 24-26. szamu muemlek-jelleguhazakat, hogy oda ortodox templomot epitsenek.
• 2009 novemberében semmibe veszik a magyarságot és kulturális örökségét.

(Képek: Fodor András gyűjtéséből származnak)


Lám meddig bírjuk még??

Kolozsvár régen

Georg Houfnagel magyar várostérképei (1572-1617) - Kolozsvár

1572 és 1617 között Kölnben adták ki a "Civitates Orbis Terrarum" (A földkerekség városai) című hatkötetes művet latin nyelven, ezt 1618-ban német és francia változat követte. Szerzői George Braun és Franz Hogenberg. A várostérképeken egy belga művész, Georg Houfnagel (1542-1600) neve szerepel a communicavit ("közzétette") megjelöléssel. Ez azt jelenti, hogy munkatársai helyszíni helyszíni vázlatok alapján rajzolták meg, majd metszették a térképeket, illetve nyomás után kifestették őket.
Az atlaszban szereplő magyar várostérképek: Buda (két változatban), Drégelypalánk, Eger, Esztergom, Győr, Kassa, Kismarton, Kolozsvár, Komárom, Nagysáros, Nagyszombat, Nagyvárad, Pápa, Pozsony, Szolnok, Tata, Törökszentmiklós. + Visegrád
A városrajzok nyomólemezeit később Jan (Johannes) Jansson amszterdami kiadó megvásárolta, és újranyomtatta az atlaszt (1657). Az új kiadásba további négy magyar város rajzát helyezte el: Hatvan, Nyitra, Tokaj, Nagyszombat. Jansson atlasza összesen 363 városrajzot közölt.

(Forrás: Pelzo könyv-e odala)

Székely Himnusz