Zajlik a sunyi honfoglalás avagy gondolatok arról, hogy lopott ágyban nem könnyű az alvás

"Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem soha Oláhország éke."

József Attila: Nem, nem, soha

A hír, ami a napokban felborzolta Erdélyben a kedélyeket szinte mindennapinak is mondható. Zajlik a román honfoglalás, belakás, s ezt meg is ünneplik a frátyek Kolozsváron. Félkész állapotban ünnepi avatót tartottak tegnap Kolozsváron. A Főtér Egyesülés térre (Piata Unirii) változtatta a nevét. A baj csak annyi ebben, hogy a román polgármester sutba dobott minden magyarságot érintő tényt: nem hívta meg a magyar közjogi méltóságokat, beszédében még csak meg sem említette a magyarokat, helyette a ma olyannyira közkedvet "internacionális" kifejezést részesítette előnyben. Elfelejtette, hogy a Főtér magyar épületektől hemzseg, mint a Szent Mihály székesegyház, ami nem pár évtizedes, mint az ő hagymakupolás templomaik. Hogy ott áll a Bánffy palota, Rhédey-ház, a Fadrusz tervezte Mátyás-szoborcsoport és lehetne sorolni. A Mátyás szoborcsoport - Fadrusz János legjelentősebb alkotása, ami Kolozsvár szimbólumává vált, a győztesen bevonuló, seregszemlét tartó magabiztos uralkodót ábrázolja. Az emlékművet 1902 október 12.-én a császár-király képviseletében József Ágost főherceg leplezte le. A szobrok a mozdulat megörökítésével hatnak, fokozva a hatást a négy hódoló vitéz, akiket a hagyomány (balról-jobbra) Magyar Balázs hadvezér, Kinizsi Pál temesi bán, Szapolyai János nádor, Báthory István erdélyi vajda személyével azonosított.
Ízléstelen és vérlázító ez a semmibevevés, történelemhamisító kirohanások, szinte Ceausescu vagy a későbbi Funar-érával vetekedő románosítás.
Egy közel háromszáz fős lelkes csoport hátat fordítással fejezte ki nemtetszését. Na és?- gondolhatta Apostu őméltósága, ha nem tetszik nekik, majd megszokják És sajnos igaza van. Amíg nem vállalja fel a magyar politika ezt a kérdést, és nem foglalkozik komolyan vele, addig zavartalanul zajlik ez a formája a román honfoglalásnak. Lassan majd az összes magyar utcanév románra válik (mint a Dsida Jenő eset kapcsán, amikor az analfabéták SIDA-nak olvasták...), megszűnik a magyar egyetem, még Mátyás király is román lesz, lebontják a Szent Mihály székesegyházat, és helyére húznak egy román WTC-t, ami a globalizáció román hőskorát lesz hivatott majd hirdetni.

Az alábbiakban egy rövid összeállítást nyújtok: mi minden történt eddig, mi volt és mivé lett Kolozsvár.

Az emberi település nyomai a kőkorszakig követhetők. Románia területén felfedezett legrégebbi, neolitikumból származó leleteket ugyancsak a város környékén találták. A római kor mély nyomokat hagyott a város fejlődésében, a régi római castrum egy virágzó várossá alakult. Római neve Napoca, ennek emlékére kapta a város 1974-ben a Cluj-Napoca nevet. A népvándorlás századai után, a X. és XI. század fordulóján a régi Napoca helyén, a jelenlegi Óváros területén keletkezett a középkori ispánsági vár. A Kolozsvár nevű, szerény katonai erődítmény körül magát a várost a szász telepesek (úgynevezett "hospesek", azaz vendégek) a XIII. században kezdték felépíteni.

• 1270-ben V. István király a települést az erdélyi püspöknek adta, de 1316-ban újból királyi várossá emelte. Falai a XV. században épültek. Kolozsvárott született 1440 február 23-án Mátyás király.
• 124 táján (de lehet, hogy mar 117-118 korul) a mai Kolozsvar belvarosi teruleten fekvo Napoca vicus (falu) municipiumi (varosi) rangot kap Hadrianus csaszartol; romai provincia szekhelye.
• X. szazad elejen palankvar epul vagy a kesobbi Óvar teruleten vagy attol nyugatra, Kolozsmonostoron.
• XI. szazad vegen a Boldogsagos Szuz Maria tiszteletere Benedek-rendi apatsag letesul Kolozsmonostoron.
• 1173-ban eloszor emlitik irasban Kolozs megyet, illetve ennek Tamas nevuispanjat (Thomas comes Clusiensis).
• 1366-ban eloszor emlitik a varost Kolozsvar alakban.
• 1400 tajan 4000 fos lakossagaval Kolozsvar Erdely masodik varosa (Brasso utan).
• 1443. februar 23-an (a szulohaza emlektablajan olvashato felirat szerint marcius 27-en) szuletik Kolozsvart Matyas kiraly, az egyik legnagyobb magyar uralkodo.
• 1444 tajan befejezik a foteri Szent Mihaly-templom epiteset.
• 1492-ben bukkan fel eloszor a becsi egyetem anyakonyveben Kolozsvar nemet neve: Klausenburg.
• 1550-ben Heltai Gaspar es Hoffgreff Gyorgy megalapitja az elso nyomdat Kolozsvaron.
• 1550-es evektol Kolozsvar az erdelyi reformacio kozpontja.
• 1686-ban a Habsburg csaszari csapatok elfoglaljak Kolozsvart.

És itt már megjelennek a románok:

• 1796 karacsonyan felszentelik a varos elso ortodox templomat a kesobbi Gorogtemplom utcaban.
• 1822-ig kikovezik a belvaros fontosabb utcait.
• 1822. december 26-an Kolozsvart bemutatjak az elso magyar operat, Ruzitska Jozsef muvet, a Bela futasat.
• 1850-ben Kolozsvarnak 18 215 lakosa van, kozuluk 12 138 magyar, 3444 roman, 1581 nemet.
• 1869. december 31-i Kovary Laszlo vezette nepszamlalas szerint 24 826 szemelyt talalnak a varosban (kozuluk 4891 nem kolozsvari lakos), ebbol: 39,52% romai katolikus, 37,70% reformatus, 8,37% gorog katolikus, 4,56% evangelikus, 4,26% unitarius, 4,01% izraelita, 1,34% gorogkeleti, 0,14% ormeny katolikus; nemzetiseg szerint: 20 265 magyar, 2410 roman, 1133 nemet, 994 zsido, 24 angol; a hazak szama 3296, ezekbol 243 egy-, 13 pedig ketemeletes.
• 1870. szeptember 7-en megindul a vasuti kozlekedes Nagyvaradon at Pest fele.
• 1890-ben Kolozsvarnak 32 756 lakosa van, ebbol 27 514 magyarnak, 3950 romannak, 1336 nemetnek vallja magat, az izraelitak szama 2485.
• 1896. szeptember 30-an a millenniumi unnepsegek reszekent megtortenik a Matyas-szobor alapkoletetele, utana felszentelik a varos Pakey Lajos tervezte diszzaszlajat.
• 1900-ban a varos lakossaga 49 295 fo (40 845 magyar, 6039 roman, 1784 nemet), 5878 epuletebol 415 egy-, 43 ket-, 3 haromemeletes; ezekben csak 589 onallo furdoszoba letezik.
• 1910-es nepszamlalas adatai szerint 60 808 lakosa van Kolozsvarnak, ebbol 50 704 magyar (83,3%), 7562 roman (12,4%), 1676 nemet (2,8%); felekezetek szerint 19 021 katolikus, 20 726 reformatus, 8646 gorog katolikus, 7046 izraelita, 2016 lutheranus, 1994 unitarius, 1359 gorogkeleti.
• 1918. december 24-en a roman kiralyi csapatok bevonulnak Kolozsvarra, Haller Gabor polgarmester atadja a varos vezeteset.
• 1919. majus 7-en roman fiatalok ledontik a Szechenyi teri kut felett allo Szechenyi-szobrot.
• 1919. majus 9-en a roman Kormanyzotanacs a roman kiraly iranti husegesku letetelere szolitja fel az egyetem tanari karat, ennek megtagadasa miatt majus 12-en delben a roman hatosagok eltavolitjak a tanari kart, s katonai segedlettel ''atveszik'' az egyetemet.
• 1920 decembereben kerul sor az utcak roman atkeresztelesere.
• 1924-ben Erdelyi Szepmives Ceh elnevezessel irodalmi konyvkiado letesul.
• 1926 novembereben a magyar minoritak kenytelenek a gorog katolikusoknak atadni kolozsvari (Deak Ferenc - ma Hosok - utcai) templomukat, mert azt a papa nekik adomanyozta. (Szép kis pápa az ilyen!)
• 1930-as roman nepszamlalas 100 844 lakost talal Kolozsvart, ebbol 47 689 magyar, 34 895 roman, 2500 nemet; 13 504-en (13,4%) vallottak magukat izraelitanak.
• 1930-ban Iuliu Hossu puspok athelyezi Kolozsvarra a Szamosujvar-Kolozsvari Gorog katolikus Puspokseg szekhelyet.
• 1932-ben Nicolae Iorga javaslatara a nagy uralkodo emleket serto roman felirat kerul a Matyas kiraly-szobor talapzatara.
• 1939. februar 12-en Kolozsvart szentelik puspokke a varos addigi plebanosat, Marton Aront.
• 1940. augusztus 30-an a masodik becsi dontessel Erdely eszaki es keleti resze (43 492 km 2) Kolozsvarral egyutt ujra Magyarorszag reszeve valik.
• 1941 januarjaban visszaallitjak a magyar utcaneveket; egysegesitik a hazszamozast is.
• 1941-es magyar nepszamlalas 110 418 lakost talal a varosban, kozuluk 97 698 magyar, 10 029 roman, 1825 nemet, 1404 mas anyanyelvu; mas forras szerint a zsidok lelekszama 16 763.
• 1944. majus 3-an kezdodik a varosban a zsidok (tobb mint 16 000 szemely) gettoba gyujtese.
• 1945. junius 1-i hatallyal torvenyrendelet intezkedik a roman Ferdinand Kiraly Egyetem visszatelepiteserol Kolozsvarra, valamint egy uj, magyar eloadasi nyelvuallami tudomanyegyetem felallitasarol; ezt utobb Bolyai Tudomanyegyetemnek nevezik el.
• 1948. januar 25-i nepszamlalas szerint a lakossag szama 117 915, ebbol 67 977 magyar, 47 321 roman.
• 1959 februar-marciusaban tartjak azokat a "meggyozo" gyuleseket, amelyek nyoman osztol egyesitik a Bolyai Tudomanyegyetemet a roman tannyelvuVictor Babeš Egyetemmel; letrejon a Babeš-Bolyai Egyetem.
• 1959. november 22-en megindul a trolibuszforgalom Kolozsvart, az elso vonalon, az allomastol a varos keleti vegeig.
• 1964 elejen modositjak az utcanevek egy reszet, foleg az orosz vonatkozasuakat, de szamos magyar nevet is letorolnek a terkeprol.
• 1970. szeptember 20-an felavatjak Ion Agarbiceanunak a Romul Ladea keszitette mellszobrat.
• 1974-ben Kolozsvar municipiumma nyilvanitasanak 1850. evfordulojat unneplik; ennek kapcsan oktober 16-an a varos hivatalos elnevezeset Cluj-Napocara valtoztatjak.
• 1976-ban leplezik le Mihaly vajda Marius Butunoiu keszitette bronz lovas szobrat a Szechenyi (Mihai Viteazul) teren.
• 1989. december 21-en delutan es este a Ceaušescu-diktatura elleni tuntetesek soran Kolozsvart 26 szemely - koztuk magyarok is - esik a karhatalmi erok sortuzeinek aldozataul.
• 1992-es nepszamlalas szerint Kolozsvar lakossaga 328 000 fo, ennek 75,67%-a (248 289 fo) roman, 22,70%-a (74 483 fo) magyar, 1%-a cigany (3251 fo), 0,35%-a nemet (1136 fo), 0,11%-a zsido (353 fo), 0,17% mas nemzetisegu.
• 1993. december 1-jen leplezik le a Bocskai (utobb Gyozelem, most Avram Iancu) teren Ilie Berindei Avram Iancu-emlekmuvet.
• 1996. januar 15-en a polgarmesteri hivatal roman es angol nyelvutortenelemhamisito emlektablat helyeztet a Matyas kiraly-szulohazra, a regi magyar bronztabla melle.
• 1996. marcius 15-en Kolozsvar polgarmestere roman es angol nyelvutortenelemhamisito femtablat helyeztet a Petofi utcai egykori Biasini-szallo falara.
• 1996. majus 9-en felavatjak a Bocskai (Avram Iancu) teren a katedralis mogott a Roman Katona emlekmuvet.
• 1999 augusztusaban elozetes engedely nelkul a polgarmester utasitasara lebontjak a Deak Ferenc (Hosok) utca 24-26. szamu muemlek-jelleguhazakat, hogy oda ortodox templomot epitsenek.
• 2009 novemberében semmibe veszik a magyarságot és kulturális örökségét.

(Képek: Fodor András gyűjtéséből származnak)


Lám meddig bírjuk még??