A régi székely Himnusz

Ó, én édes jó Istenem,
Oltalmazóm, segedelmem,
Vándorlásban reménységem,
Ínségemben légy kenyerem.

Vándor fecske sebes szárnyát,
Vándorlegény vándorbotját,
Vándor székely reménységét,
Jézus, áldd meg Erdély földjét.

Vándor fecske hazatalál,
Édesanyja fészkére száll,
Hazajöttünk, megáldott a
Csíksomlyói Szűz Mária.


A székely Himnusz ősi változata: úgy szövegében mint dallamában egyedi, sajátosan székely (magyar). A székely nép Szűzanyához azaz Babba Máriához való ragaszkodását fejezi ki benne.
Dallama sajátosan ereszkedő, pentaton dallam. Bartók Béla ezt a népzenei témát menti át saját művébe az Este a székelyeknél rubato részébe. Erdélyi népdalgyűjtései során fedezte fel ezt a sajátos ősi dallamvilágot. Lelkendezve írja egyik levelében, hogy nagy öröm töltötte el, amikor rábukkant erre a kincsre, amit a székelyek hosszú évszázadokon át oly hűen őriztek.