Debretin, Macau, Solnoc és Seghedin - a tervezett Nagy-Románia nyugati részének 1915-ös térképe
Hogyan is lehet románul csengő helységneveket létrehozni? Hát románosítani kell. A magyar neveknek szinte mindig van saját jelentésük: Zetelaka, Székelyudvarhely, Nagylak stb. nevek önmagukért beszélnek. Ha megpróbáljuk lefordítani románra vajon mit fog mondani egy román számára? Pedig 90 százalékban le vannak fordítva: tükörfordítás vagy román ragok, végződések segítségével.
Példák: Alfalau (Alfalu), Seghedin (Szeged), Solnoc (Szolnok), Fenied (Fenyéd), Suplac (Széplak). Mondanom sem kell, hogy lélegzetállító fordítások, ami számunkra röhej, de ugyanakkor valóság is. Persze bizonyíték..., mert ma már ott tartunk, hogy bizonygatnunk kell, hogy ezek magyar településnevek. Az alább mellékelt térkép 1915-ből származik. Érdemes böngészni és elgondolkodni rajta.
Mint többé-kevésbé ismeretes, román testvéreink, akiket a XII. századtól arrafelé olyan nagy előzékenységgel fogadtunk be hol menekültekként, hol kóbor vendégmunkásokként (vagy éppen nemeseink importálták őket olcsó munkaerőnek), a XVII. század környékén fogták magukat, és kitalálták, hogy (az akkori) Magyarországnak közel fele tulajdonképpen az övék, mert ők a rómaiak leszármazottaiként ápolgatták éppen elődeik kultúráját, amikor jöttek a barbár magyarok, és álnokul, csellel leigázták őket.
Ami pedig az övék, az ugye visszajár. Tovább csinosítgatták tehát a megalkotott mítoszt (hathatós Habsburg segítséggel, természetesen), s addig búgták Európa fülébe (mialatt a magyar méltóságán alulinak érezte, hogy egyáltalán reagáljon hasonló badarságokra), míg az akkori szereplők egy részét a maga oldalára állította. Az ideológiai alapozás tehát megvolt, a XIX. század végére a számbeli is (s a magyar liberális politikának köszönhetően a belső ellenség hadrendbe állítása is megtörtént), az első világháborúba pedig már Erdélyért cserébe lépett be Bukarest.
Kapott, amennyit kapott (többet, mint amennyi végül maradt) - de nézzük csak meg, mennyit akart volna kapni...
"Román nevű" települések egészen a Tiszáig - ahogy "román nevű" települések vannak szerte Erdélyben is... hivatalosan. Újabb bizonyíték az ősi Románia létezésére.
Félelmetes? Egy része több millió magyar számára 90 éve valóság, s kicsin múlt, hogy nem a térképen szereplő valamennyi település lakója mondhatja ma el ugyanezt.
A jelenlegi magyar hadsereg pedig talán félóráig sem tudná feltartóztatni a folyamatosan fejlesztett és komoly létszámú román haderőt, ha egyszer csak eszébe jutna, hogy bizony ezek is kellenek...
Hodmezo Vasarheiu, Kunsanmartin és Bichisciaba Bichis megyében
Hajdu-Sabaslau, Ladanii és Kunhegies
Debretin és Besermeni
Seghedin, Macau és Lacu Mare
Az eredeti térkép (hatalmas felbontásban) ide kattintva tekinthető meg és tölthető le a Wikipédia oldaláról. (Még.)
(Kuruc.info, kissé javítva)
Kereszthegy
10 éve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése